KÖZÖSSÉGI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR

2023. Február

- "Február másodikához, Gyertyaszentelő napjához több szokás is tartozik. 
Úgy vélték, hogyha február másodikán jó idő van, akkor későn tavaszodik. A medve ha előjön a barlangjából és meglátja az árnyékát (azaz napsütéses idő van), akkor visszabújik még téli álmot aludni, mert még hideg jöhet. De ha borús felhők takarják az eget, az a maci számára azt jelenti, hogy már lassan vége a télnek."
(Könyvmolyok szerint a világ.)
"Hogy honnan ered és mi az alapja ennek a népi hiedelemnek? A kutatások szerint az „időjós medve” Jókai Mór fantáziájában született meg, ugyanis Az új földesúr című művében így ír:
„Van aztán egy napja a télnek, aminek »gyertyaszentelő« a neve. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék (...), akkor a medve visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik, talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; (...) Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van; (...) akkor a medve megrázza bundáját, megtörli szemeit és kinn marad; nem megy vissza többet odújába, hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. Mert a medve tudja azt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét.”
 
Weöres Sándor: A medve töprengése
 
Jön a tavasz, megy a tél,
Barna medve üldögél:
- Kibújás vagy bebújás?
Ez a gondom óriás!
 
Ha kibújok, vacogok,
Ha bebújok, hortyogok:
Ha kibújok, jó eszem,
Ha bebújok, éhezem.
 
Barlangból kinézzek-e?
Fák közt szétfürkésszek-e?
Lesz-e málnak, odu-méz?
Ez a kérdés de nehéz!
 
Februári vers Kányádi Sándortól. Ebben a hónapban szokott esőzés, jégzajlás lenni, ezért is nevezték régen Februárt "Jégbontó havának".
 
Kányádi Sándor: Télutó
 
Enged a Küküllő:
helyen-helyen kásás,
jégtörő csákányát
próbálgatja Mátyás.
 
Legelőbb a gáton
mélyeszti a jégbe,
pillogatva buggyan
ki a víz a fényre.
 
Bajszot pödörint egy
tavalyi fűszálból,
óvatos egérként
lesurran a gátról.
 
Előbb cincogatva,
aztán kacarászva,
zendít a Küküllő
csengő csobogásra.
 
S mintha valahol már
furulya is szólna:
ébrednek a fűzfák
nagyokat nyújtózva.
 
140 éve, 1883-ban született Nagy Lajos, a Képtelen természetrajz alkotója, aki  humoros bölcsességeit állatok bőrébe bújva írta meg.   Lehet belőle szemezgetni!
 
"Sokáig azt hittem, hogy az a tanulás, amit az iskolában művelünk. Iskolába járni, figyelni a tanítóra, olvasást, számolást gyakorolni és otthon a leckét elvégezni. Hogy akkor is tanultam, amikor a képeskönyvemet nézegettem, azt nem tudtam." (Nagy Lajos)
 
Ötven könyv, amelyet minden gyereknek el kellene olvasnia!
 
"555 éve, 1468. február 3-án hunyt el Johannes Gutenberg német ötvösmester, a könyvnyomtatás feltalálója."
Az olvasás forradalma megelőzte a könyv forradalmát - ilyen volt az út a tekercsektől a képernyőig https://konyvesmagazin.hu/nagy/konyvek_tortenete_papirusz_kodex_kepernyo_irene_vallejo.html?fbclid=IwAR1DdSOnRKtq8agswN2q0LEik9PPJJuxFzVbbruK-QwFkNcAslI3-tzSMgU
 
- "A mi mackónk, kinek megálmodója Kormos István idén lenne 100 éves."

A Szakkör - ugrás a honlapra   >
ERFA logo   >