ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE (KONYHA)

Óvodai pegagógiai program

A Pedagógiai Program módosítása folyamatban van!

 

 

ovodai nevelési program

„E parvo puero saepe peritus homo.”

„VOLT KICSI GYERMEK MIND AZ,

KI MA BÖLCS, MEG ERŐS!”

                                       (Latin mondás)

 

 

  1. BEVEZETŐ

Az óvodai nevelés országos alapprogramja – a hazai neveléstörténet értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és a pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve – meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit, összhangbanállprogramunkkal

- Az óvodai nevelés alapelvei a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával.

- A gyermeket, mint fejlődő személyiséget, gondoskodás és különleges védelem illeti meg.

- A gyermek nevelése elsősorban a család joga, kötelessége, ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik.

- Az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző – köztük az innovatív pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széleskörű módszertani szabadságának érvényesülését. Megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz.

Az óvoda nevelőtestülete elkészítette saját nevelési programját, amelynek megfelel az alapprogramban foglaltaknak, és a jogszabályi tartalmi elvárásoknak.

A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését is végzi az óvoda.

A helyi programunk Nagy Jenőné: „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” program adaptálásával,a „zöld óvoda elvárás rendszerének” figyelembevételével és  a kompetencia alapú óvodai nevelés elveinek felhasználásával készült.

Helyzetelemzés

 

Zalakaros nemzetközileg ismert gyógyüdülőhely, a Zalai –dombságon, a Kis-Balaton közelségében. Gyógyvizén kívül a környezet, a táj szépsége, az arborétum, a parkerdő, a helyi borvidék, a Kis-Balatoni vízi világ, a Balaton elérhető közelsége teszi még vonzóbbá. Kistelepülésből gyógyvízének köszönhetően nőtte ki magát nemzetközileg is elismert fürdővárossá. Az itt élő emberek megélhetése is nagyrészt a fürdőhöz kötődik. A lakosság életszínvonala az országos átlag feletti. Ez vált vonzóvá a környékbeli településen és külföldön élőknek is, hiszen a lakosság létszáma a fürdő létesítésétől kezdve megháromszorozódott.

Zalakarosban 1961-től a helyi tsz megalakulásától fogva 1976-ig az óvodás korú gyermekek nevelése idényjelleggel a nyári időszakban került megszervezésre.1977. augusztus 1. óta van egész éves nyitva tartással működő óvoda. A napközi otthonos óvoda létesítése után a nők közül is egyre többen tudtak munkát vállalni. Így az óvodáztatás iránti igény egyre nőtt. A meglévő óvoda korszerűtlen volta, a túlzsúfoltság/ 32-39 fő/miatt az akkori településvezetés új, korszerű, 2 csoportos óvoda létrehozását határozta el.

Óvodánk a jelenlegi helyén 1987-től működik két, illetve 2004-től három csoporttal. 2012/13-as tanévben egy korszerű, minden igényt kielégítő, a környezetvédelmi és energiatakarékossági elvárásoknak megfelelő pályázati pénzből felújított óvodát vehettek át az óvoda használói. Az önkormányzat saját anyagi forrásait felhasználva – az óvodapedagógusok véleményét is kikérve- bővítette is ezzel egy időben az intézményt. A gyerekek fejlesztőhelyiséget, tornaszobát kaptak az épület földszintjén. A dolgozók által használt helyiségek felkerültek az addig kihasználatlan hatalmas padlástér egy részébe, s ezzel a raktározási gondok is megoldottá váltak.

Mindhárom csoport vegyes életkorú.

A nevelőtestület az alternatív programok megjelenése idején próbálkozott útkereséssel, új ismeretek elsajátításával. 1997 óta a néphagyományok irányában indult el. Teljes körű minőségfejlesztési munka folyt 2003-2012-ig. 2011-től „Madárbarát óvodaként működünk. A 2012-ben elnyert első és a 2014-ben kapott második ZÖLD ÓVODA díj elnyerése méltán mutatja az itt folyó „ zöld tevékenységeket”.


II.GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP

 

 

GYERMEKKÉP

 

Az alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki, hogy az ember mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre.

A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó.  Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Biztosítva minden gyermek számára hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

Emellett mintát ad – a természet törvényeire, a hagyományokra, a népmesék világára, népi értékekre alapozva a nemi szerepek kialakulására. Szeretetteljes, családias légkör megteremtése, ahol minden gyermek érzelmi biztonságot élvez, megkapja azt a szeretetet, amire éppen szüksége van. Szeretnénk, ha gyermekeink nyitottak lennének az újra, felfedeznék, rácsodálkoznának környezetük, a természet szépségeire, óvnák, védenék, megtanulnák a környezettudatos magatartás alapjait. Elsajátítanák az együttélés szabályait, egymásra odafigyelnének, napjaikat felfedező, elmélyült játékkal töltenék meg. A gyerekekben a néphagyomány ismerete, szeretete és a művészetek közti érzelmi kötődés elmélyítése is kiemelt feladat.

A program alapelve: Szeretetteljes, biztonságot adó, érzelemben gazdag óvodai élet megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyermekeknek.

A program alapvető céljai:

-        Az óvodások nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének biztosítása, a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása az életkori és az egyéni sajátosságok figyelembevételével.

-        A sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődésének biztosítása, elősegítése.

-        A gyermek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása.

-        A környezetünk védelmére, óvására nevelés, környezettudatos magatartás formálása

-        Egészséges táplálkozás, életvitel alakítása

 

      A kompetencia alapú óvodai nevelésből átvett alapelvek:

-        A gyermeknek alapvető joga a neki megfelelő gondoskodás, nevelés, hogy az egyéni szükségleteihez, életkori sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez igazodó differenciált fejlesztést kapjon.

-        Az óvodás életkorban a játék a gyermek legelemibb szükséglete.

-        A munka jellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket.

-        a valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, cselekvésen keresztül sajátít el, megtapasztal.

-        Az óvodában komplex nevelés folyik, érvényesül a tárgyi koncentráció.

-        A gyermek fejlődésének alapja a féltő, gondoskodó szeretet. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, kiemelt jelentőséggel bír.

-        a gyermekeknek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, támaszra kell találniuk.

-        A gyermeknek váljék igényévé a csoporttal való együttműködés, de ha arra van igénye, egyedül is tevékenykedhessen.

-        A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott, következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer.

-        Az egészséges életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, a felfokozott mozgásigény kielégítése.

-        Az óvodáskorú gyermek környezettudatos viselkedésének megalapozása.

-        A családi szokások megismerése, együttműködés, a családok segítése, erősítése.

 

 

ÓVODAKÉP

Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.

Az óvoda a köznevelési intézményrendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Miközben teljesíti funkcióit a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba/ a kisiskolás korba/ való átlépés belső, pszichikus feltételei. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.

Az óvodai nevelés célja, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével/ ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermeket ellátását is/.

Az óvodai nevelésben alapelv:

-  A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, megbecsülés és bizalom övezi.

- A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek alakulását.

-  Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.

Az óvodai nevelés az alapelvek biztosítása érdekében gondoskodik:a gyermeki szükséglet kielégítéséről; az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő- tevékenységről; különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről;a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi környezetről.

Programunkban a gyerekek nevelésének eszközéül a néphagyományt, a népi kismesterségeket, a művészetek általunk elérhető ágait hívjuk segítségül. Helyi sajátosságainkat igyekeztünk beépíteni a környezet megismerésébe, védelmébe, óvásába, a környezettudatosság alapozásába.

 

 

PROGRAMSPECIFIKUMOK

  1. A NÉPHAGYOMÁNYOK ÉLTETÉSE

Ez a program a néphagyományőrzést, népkultúra ápolását az óvónők feladatának tekinti.

Az óvónő építse be a kisgyermek nevelésébe mindazon értékeket, melyek a folklórban megőrzésre érdemesek. Az óvodapedagógus teremtse meg azt a milliőt, melyben az óvodába lépés pillanatától a nevelés szerves része a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvöződve tovább él a népi kultúra, s a mai gyerekek is megtalálják benne a szépséget, kedvet, örömöt és a követendőt. Az óvoda természetes közege a hagyományőrzésnek. A népi kultúra gyermektől gyermekig, óvónőtől óvónőig, szájról-szájra hagyományozódik. A program olyan óvónőt igényel, aki ismeri, szereti a gyermekfolklórt, képes azonosulni azzal. Tudja a népszokások eredetét, ismeri azok lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit. Jártásságra tett már szert a kézművességben, számos népi játékot, népmesét, népdalt ismer. Nagyon hasznos, ha lakóhelyének hagyományából merít, gyűjt, lakóhelyének hagyománya szerint tervezi meg feladatát.

Népi kézműves technikákkal való ismerkedés, technikák alkalmazása

Néphagyományőrző viselet ismerete és hordása fiúk és lányok részére az óvodai hagyományok felidézésekor.

Néphagyományőrző óvodai gyermekcsoport: Búzavirág – népszokások felelevenítése.

Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesületében való tagság, részvétel a rendezvényeiken, szakmai napjaikon.

 a/ A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban

Vers, mese, dramatikus játék

(népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdések)

Ének, énekes játékok, zenehallgatás

(mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene)

Rajz, mintázás, kézimunka

(tárgykészítő népi játékok, sodrások, fonások, szövések, gyöngyfűzés, agyagozás, korongozás, mézeskalácssütés, nemezelés)

A környezet tevékeny megismertetése

(találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások)

Mozgásos játékok, mozgás

(ügyességi és sportjátékok)

 
 
 

 b/ A néphagyomány-ápolás tartalmai

Minden jeles napot egy hosszabb előkészület vezet be, amelyhez az óvónő a gyerekek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan biztosítson változatos tevékenységeket.

A hagyományok ápolása közben történő együttjátszás, együttmunkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszik a várakozás időszakát. A készített kalendáriumon kövessék a jeles napok rendjét. Életkoruk, kedvük, egyéni képességeik szerint vegyenek részt a hagyományőrző tevékenységek előkészületeiben, felidézésében.

 

 

 

 

c/Az év során éltetett hagyományok

 

Szüret/ szeptember 4. hete/

 

Hallgassanak éneket, mondókát almáról, szőlőről, szüretről.Életkoruk,kedvük szerint vegyenek részt a szüretben, a mulatságban. Szemezzék a szőlőt, préseljenek szőlőt, kóstolják a mustot. Ha lehetőség van, vegyenek részt igazi szüreten.

Ismerjenek meg egyszerűbb énekes játékokat, gyűjtsék, válogassák az ősz gyümölcseit.

Szervezzenek szüreti mulatságot az óvónő segítségével. Tanuljanak verset, dalt, mondókát a szőlőről. Vegyenek részt a szüreti mulatság előkészítésében. Legyenek aktív részesei a mulatságnak: táncoljanak, énekeljenek.

 

                                                         Őszi vásár/ november 1. hete/

 

Figyeljék a lakosság őszi betakarító munkáját. Tapasztalják meg a természet változását. Irányítással végezzék a termések gyűjtését, figyeljék, hogyan történik tárolásuk, mit készítenek belőlük.  Hallgassanak állatokról népmeséket, mondókákat, szép őszi népdalokat.

A közösen készített kalendáriumon kövessék a jeles napokat. Gyűjtsék a természet kincseit, rendezzék el, díszítsék velük csoportszobájukat. Tanuljanak vásári mondókákat, kikiáltó rigmusokat, a vásárhoz kapcsolódó népi gyermekjátékokat, közmondásokat, vásárról mesét, dalt.

Többféle tevékenységgel hangolódjanak a

népszokás felelevenítésére: pl. kukoricamorzsolás, mézeskalács-és perecsütés, gyümölcs befőzés, vásárfia készítés …

Figyeljék igazak-e az ide vonatkozó népi jóslások. Végezzenek őszi munkát az udvaron. Mindenki életkora szerint vegyen rész a vásárfiák elkészítésében. Segítséggel rendezzék be a vásár helyszínét, árulják portékáikat.

Népzenére táncoljanak egyszerűbb lépésekkel, forgásokkal. Játszanak énekes népi játékokat (pl. kakasviadal, zsákban futás).

 

Márton napja/ november 11-i hét/

Ismerjenek meg énekes játékokat, mondókákat, meséket a lúddal és a lakomával kapcsolatban. 

Kedvük szerint vegyenek részt a lakoma előkészítésében: rajzolhatnak, színezhetnek, barkácsolhatnak ludat... A lakomán mindenki vegyen részt. Koccintsanak egymás egészségére.

Figyeljék meg az aznapi időjárást.

 

Adventi készülődés

 

  • Borbála nap (december 4.)
  • Mikulás (december 6.)
  • Luca nap (december 13.)
  • Karácsonyi előkészületek, gyertyagyújtások.

Ismerkedjenek az Advent jelképeivel: koszorú, naptár. A naptár alapján minden nap készüljenek egyszerűbb feladatokkal a karácsonyra. Öltöztessék díszbe a csoportot.

Borbála napján tegyenek a vízbe gyümölcsfa ágat.

Rövid dalt, verset vagy mondókát tudjanak a Mikulást várva. Hallgassanak Mikulás mesét. Ültessenek Luca-búzát. Luca napjára tanuljanak kotyoló éneket, elevenítsék fel a kotyolás szokását. Süssenek mézeskalácsot, készítsenek karácsonyfadíszt különféle technikákkal.

Mikulás és karácsony előtt tanuljanak dalt, verset, mondókát, mesét.

 
 

 Gyúrjanak, süssenek és díszítsenek mézeskalácsot. Kellő, meghitt hangulatban gyújtsanak gyertyákat a karácsonyi koszorún, várják a karácsony érkezését.

A karácsonyfa állítása otthon, családdal történik.

Farsang

Egyszerű technikával díszítsenek papírálarcot, öltözzenek jelmezbe, ha kedvük van, táncoljanak, utánozzák az óvónő táncos mozdulatait.

Díszítsenek farsangi álarcot, vegyenek részt farsangi játékokban, tanuljanak egyszerű farsangi dalokat vagy mondókákat. Hallgassanak tréfás mesét, verset.   Húshagyókedden öltözzenek maskarába, vegyenek részt a táncban, az ügyességi játékokban, a csoportszoba feldíszítésében, átrendezésében.

Húsvét

Tegyenek nagyobb sétát a környéken, díszítsenek tojást különböző technikákkal, Barkácsoljanak húsvéti jelképeket, díszítsék ezekkel a csoportszobájukat. Tanuljanak dalokat, mondókákat, hallgassanak mesét a húsvéthoz kapcsolódva. A fiúk tanuljanak locsolóverset, locsolják meg a lányokat és az óvónőket. Ismerjék meg a komálás szokását.

 

Május elseje

 

A fiúk állítsanak a felnőttek segítségével májusfát a lányoknak. Segítsenek a papírdíszek, szalagok elkészítésében, vegyenek részt a fa feldíszítésében is.

A fa kitáncolásában - pünkösdkor - lehetőleg vegyen részt mindenki. Táncoljanak népzenére egyszerűbb mozdulatokkal. Élvezzék a közös mulatságot.

Pünkösd

Ismerkedjenek meg a pünkösdi néphagyományokkal. Kapcsolódjanak be a pünkösdi király  és királyné választásba. 

Tanuljanak a pünkösdi király - királyné választáshoz énekes játékokat, dalokat, egyszerűbb tánclépéseket, mondókát. A fiúk szívesen vegyenek részt a pünkösdi királyságot eldöntő népi ügyességi játékokban, a lányok bíztassák a fiúkat. Táncoljanak népzenére együtt, közösen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cél:-    A programban szereplő néphagyományok megismerése, éltetése

-         A környezettudatos magatartás alapjainak lerakása különböző tevékenységek közben

-        Egészséges életmód szokásainak alakítása, egészséges táplálkozás. Egészséges ételek fogyasztására ösztönzés

 

 

Népszokások, jeles napok, hagyományok.

Részletesen az előző programspecifikumban jelenik meg.

Zöld jeles napok

 

-        Takarítási világnap /szeptember 20/ 

Minden csoport nagytakarítást végez a csoportjában a felnőttekkel együtt. Különböző hulladékokat válogatnak, csoportosítanak a gyerekek. A hulladékok újrahasznosítjuk. Az udvar takarítása csoportonként elosztott területeken. Tudatosuljon a gyermekekben, hogy a takarítás a környezetünk megóvását szolgálja. Tudják a különböző tárgyakat anyaguk szerint megkülönböztetni.

-        Állatok világnapja/ október 4./

A közeli állatsimogató meglátogatása. Halljanak arról, miért fontosak az állatok a Földön. Halljanak az állatok védelméről, az ember szerepéről a gondozásukban. Simogassák az állatokat, szeressék, etessék őket, vigyázzanak rájuk.

-        Vizes élőhelyek világnapja /február 2/ Megfigyelés a közeli mocsaras, lápos területen a Kis-Balatonnál. A pocsolyában, lápos, vizes területen élő legapróbb élőlények védelme, szerepük az állatok, növények életében.

-        Víz világnapja/ március 22/ Az ivóvíz szerepe a Földön a növények, állatok, emberek viszonylatában. Honnan kapjuk mi az ivóvizet, honnan kerül a csapba. Az ivóvízzel való takarékoskodásra nevelés. Megmaradt, még nem szennyezett ivóvíz összegyűjtése, felhasználási lehetőségeinek felkutatása. Vízszennyeződések és következményeik az élővilágra. Az ember szerepe a víz szennyezésében. Zalakaros kincsével, a gyógyvízzel ismerkedés: látogatás a Fürdő gyógyászati részlegében. Vízminták vétele/ ivóvíz, gyógyvíz, termálvíz/ színük, illatuk, felhasználásuk. A gyógyvíz felhasználása az emberek különböző betegségeinek gyógyításában. A víz útja a föld mélyétől a csapig.

-        Föld napja/ április 22/ Ismerkedjenek a Földdel. /vizek, erdők, hegyek, hó/Halljanak a földi életfeltételekről – megfelelő hőmérséklet, édesvíz, oxigén. Halljanak a különböző szennyeződésekről, ebben az ember szerepéről: talaj, víz, levegő, hang, fény. Szelektív gyűjtések fontossága.

-        Madarak és fák napja / május 10/. A madarak és fák szerepe a Földön, az ember viszonylatában. Állatok védelmére nevelés. Környezeti megfigyelések, játékok a Kányavári - szigeten.

                                  

Környezetvédelmi tevékenységek, zöld jeles napok

-        Szelektív hulladékgyűjtés: papír, elem, műanyag

-        Komposztáló használata. Ismerjék meg a gyerekek és az óvoda dolgozói milyen anyagokat lehet a komposztálóba rakni. Időnként tegyünk rá földet és locsoljuk meg vízzel. Az így nyert anyagot felhasználjuk a virágok ültetésénél. Tudják, hogy ez egy természetes anyag. Nézzék meg a komposzt lakóit nagyítóval, tegyék őket rovarnézőbe.

-       

Spórolás az energiákkal:

-Tudják a gyerekek, hogy az óvoda udvarán található egy 5m3-es vízgyűjtő tartály a tetőről lezúduló esővíz felfogására. Használják a felnőttek és gyerekek ezt a vizet a fák, homok, bokrok, növények locsolásához. Tudatosuljon bennük, hogy ezzel spórolunk a csapvízzel.

-Vízfelelősök a mosdókban: a megmaradt fogkrémmentes vizet összegyűjtik egyedényben, mellyel növényeket locsolunk. Figyelmeztetik társaikat fogmosáskor a vízcsapok elzárására. A gyerekek folyamatos bevonása a felelősi munkába.

-A napkollektor. Tudják, hogy a nap energiája elég nyári tavasz és őszi időszakban a napi

      használati melegvizhez.  Megújuló energiák megismerése – nap, szél, víz.

-A termekben annyi villanyt kapcsolunk csak, amely az egészséges látáshoz szükséges.

Ha a teremből kimegyünk, a villanyt lekapcsoljuk. A gyerekek és valamennyi

óvoda használóra vonatkozik.

-A fűtéssel úgy spórolunk, hogy a gyerekek a teremben vékonyabb hosszú nadrágot

húznak. A szükséges hőmérsékletet biztosítjuk. Egészségügyi szempontból csak az

egészség megőrzéséhez szükséges hőmérsékleten tartjuk a termet. Szükségnek

megfelelően szellőztetünk.

-Részvétel az „Energiakuckó” programban. A gyerekek játékos feladatok megoldásával      ismerkednek az energiákkal, felhasználásukkal és a velük való takarékoskodással, balesetek megelőzésével.

-        Évente két alkalommal szervezünk papírgyűjtést. A cél, hogy minél több család

gyűjtse folyamatosan, hogy ezzel is segítsük, tudatosítsuk az újra felhasználást.

Környezettudatos viselkedés alakítása valamennyi tevékenység során.

-       

Az óvoda korszerűsítése során megvalósult zöld elemek:

- Energiatakarékos fűtés, világítás - energiatakarékos égők használata.

- Hőszigetelt nyílászárók, az épület teljes/ aljzat, falak, padlástér/ hőszigetelése.

- Dolgozók munkahelyi körülményeinek javítása –öltöző, mosdó.

- Akadálymentesítés.

                            

Madár –és állatvédelmi tevékenységek

 

-        Minden csoportnak van madáretetője, a gyerekek az óvodapedagógusok irányításával a szükséges időszakban folyamatosan etetik a madarakat. Ebben figyelembe vesszük a Magyar Madártani Egyesület adott évre irányuló útmutatását. A gyerekek a csoporthoz közeli etetőkben figyelik az odalátogató madarakat. Beazonosítják, megnevezik őket. Ismerkednek életmódjukkal. Tudatosuljon bennük: az etetéssel gondoskodunk, védjük madaraink életét.

-        A talajra kihelyezett itatókkal, kerti tóval biztosítjuk a madarak vízhez való jutását. A víz minden évszakban való pótlásáról a gyerekek az óvodapedagógusok segítségével gondoskodnak. Hallják és tudják, a vízzel nemcsak a szomjukat oltják a madarak, hanem fürdenek is benne, mely a tollazatuk tisztántartásához nélkülözhetetlen, akárcsak a porfürdő.

-        Az udvaron madárodúk a kistestű madaraknak, ahová a nagyon hideg téli időszakban behúzódhatnak a hideg elől. A tavaszi időszakban pedig költőhelyként is funkcionálnak. A madárodúk tisztítása az őszi időszakban az óvodapedagógus irányításával történjen. A gyerekek halljanak, ismerjék meg az odúk funkcióját.

-        Az óvoda kerítése mentén táplálékot adó bogyós cserjéket telepítettünk, melyet a madarak táplálékként és víz utánpótlásként is használhatnak. A gyerekekkel figyeljük a madarak táplálékkeresését, tudják, hogy az esztétikumon kívül miért vannak az adott bogyós növények.

-        2013-tól MADÁRBARÁT óvoda címet viselünk.

-        Rovarszálló a környezetünkben levő rovarok számára biztosít búvóhelyet. A gyerekek halljanak a nevéről, figyeljék az esetlegesen betelepülő rovarokat. A szálló környékére rovarcsalogató bokrok telepítésével segítjük egyes rovarpéldányok megtelepedését és megfigyelését.

-        Állatgondozás tanulására minden csoportban ékszerteknősök vannak. A gyerekek folyamatos bevonása az etetésükbe. Gyönyörködjenek mozgásukban. Óvják, védjék őket. Tanulják meg, az állat nem játékszer. A terrárium tisztántartása dajkai feladat.

Ismerjék meg az ember szerepét a környezetünkben levő állatok gondozásában.

                                   Növénygondozás

-        Csíráztatás: különböző magvak vízbe helyezése, pl. zsázsa, bab, kukorica. A víz utánpótlása az óvodapedagógus irányításával. Figyeljék a változásokat.

-        Hajtatás, rügyeztetés: minden évben Borbála napján gyümölcsfa ágának vízbe helyezése. A gyerekek folyamatosan figyeljék a duzzadó bimbókat, a változást. A vázában a vizet az óvodapedagógusok irányítása mellett cseréljék ki.

-        Vetés: Luca napján földbe vetünk búzát. A gyerekek öntözik, figyelik a változást, a növekedést, fejlődést. Hallják, hogy a csírázáshoz, növekedéshez meleg, víz és fény szükséges és fontos az emberi gondoskodás is.

-        Gyógynövények szerepe az egészség megőrzésében, gyógyászatban. Vessenek pár ismert gyógynövényt pl. levendula, bazsalikom, menta, citromfű stb. és gondozzák őket. Ismerjék meg nevüket, illatukat, leveleik formáját, felhasználásukat. Használják fel maguk is az ételek kiegészítőjeként, teaként.

-        Gyomlálás: segítséggel ismerjék fel a gazt, különböztessék meg a haszonnövénytől, virágtól. Az óvodapedagógus irányításával folyamatosan vonódjanak be ebbe a tevékenységbe. A virágokat tisztítsák meg elszáradt virágzatuktól.

-        Lombgereblyézés: Az őszi időszakban a pedagógusok példamutatása mellett kapcsolódjanak be szívesen ebbe a tevékenységbe. Készítsenek a lehullott levelekből a sünöknek téli szállást, búvóhelyet.  

 

 

Egészséges táplálkozás, egészséges életmódra nevelés

-        Egészséges élelmiszerek az étrendben: barnarizs, bulgur, zabpehely,gersli, köles, müzli stb. A gyerekek kóstolják meg ezeket az új ízeket. Az óvodapedagógusok motiválják a gyerekeket és maguk is mutassanak példát ezeknek a fogyasztásában. Az egészség megőrzésében való szerepükkel ismerkedjenek meg.

-        Idénygyümölcsök és nyers zöldségek napi szintű fogyasztásával biztosítjuk a gyerekek vitamin pótlását a szülők támogatásával. A gyerek maguk is kapcsolódjanak be ezeknek a gyümölcsöknek a tisztításába, felszeletelésébe. Alkalmanként készítsenek belőlük gyümölcssalátát és fogyasszák el jóízűen. Közben higiéniai szokásokkal ismerkedés. Ősszel próbálkozzanak hazai gyümölcsök aszalásával, melyet a téli időben kóstolgassák is.

-        Egészséghetek beiktatása, melybe a gyerekek mellett szülők is bevonódnak. Cél az egészséges táplálkozás és az égészség megőrzés lehetőségeivel való ismerkedés. Szükség szerint külső szakemberek bevonása: védőnő, gyerekorvos, fogorvos. Rendszeres szűrővizsgálatok szervezése: fogorvosi, védőnői, háziorvosi.

-        Rendszeres mozgás, mozgásfejlesztés. A tornaszoba és előtér felhasználása napi rendszere mozgásra. Naponta kocogás, futás az óvodai kerítés mellett az állóképesség növelésére. Sárosabb időszakban a közeli park kövezett részén futójátékok szervezése a napi mozgás kielégítésére. Az udvari mozgásfejlesztő eszközök használatába fokozatosan bevonni az új, a legkisebb gyermekeket is a természetes nagymozgások, mozgáskoordináció és az egyensúly fejlesztésére. Egyensúlyfejlesztésre használják a gyerekek a futóbicikliket, lépegetőket, ugráló labdákat, különböző termi és kinti egyensúlyfejlesztő játékokat. Népi ügyességi eszközös és eszköz nélküli játékok szervezése az ügyesség, gyorsaság, állóképesség, egyensúlyérzék, mozgáskoordináció fejlesztésére. pl. ugróiskolák, kakasviadal stb.

-        Az időjárás függvényében a gyerekek tartózkodjanak a levegőn minél hosszabb ideig. Nyáron szinte az egész napjukat tölthetik a szabadban védett, árnyékos helyeken. Terem szellőztetése a szükségnek megfelelően. Eső esetén a napi levegőzést oldják meg az óvodapedagógusok a minden csoport számára biztosított fedett teraszokon. A délutáni pihenés idejére a csoport kiszellőztetése dajkai feladat. Sétáljanak, kiránduljanak a heti témákhoz kapcsolódóan. A tevékenységekben megfáradt gyerekek számára biztosítani tudjuk napközben is a pihenés lehetőségét az udvaron és a csoportban is. A délutáni nyugodt pihenés, alvás, pihenés lehetőségét biztosítani kell a különböző életkorú gyermeke számára.

A megvalósulás színterei

 

Csoportszoba: Természetes anyagok túlsúlya a bútoroknál és a dekorációban is. Élősarkot alakítottunk ki a természetből gyűjtött kincseknek. Minden csoportban szobanövények, virágok találhatók. Fellelhetők a környezeti nevelést segítő társasjátékok. Különböző madárhangokat utánzó sípok segítik az ismerkedést.

Tornaszoba: A mozgásigény kielégítéséhet ideális nagyságú, egészséges, biztonságos burkolatokkal. A mozgásfejlesztéshez modulok, eszközök biztosítottak.

Udvar: Ideálisan árnyékolt, fás, gondozott füves terület, növénylabirintussal, kerti tóval, bokrokkal. Fedett és nyitott kőburkolatú teraszok sárosabb, rosszabb idő esetére. Mozgásfejlesztő és szerepjátszó eszközök egyensúlya.

 

 

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Szociális enyhítést segítő tevékenységek az esélyegyelőségre teljes körű egészség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok koordinált nyomon követhető és mérhető értékelhető megtervezése.  Egészségmegőrzés.

Programunk alapvető céljai:

- Az óvodások nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével.

-A sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődésének biztosítása, elősegítése.

A gyermek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása.

                           

  1. Az egészséges életmód alakítása

Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitel -ígényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése.

A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése

Az óvodapedagógus az óvodai felvétel után a gyermekről anamnézist készít, ezzel elindítja az ismerkedés folyamatát. A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységhez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul. Megfigyeléssel, testsúly-magasságméréssel ez a folyamat követhető.

A gyermekek gondozásának záloga az óvónő és a gyermekek közötti meghitt, viszony, a természetes testközelség megléte.

Az óvónő a fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyerekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket.

Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítsa az óvónő. A befogadás ideje alatt minden gyermekkel együtt végezze a teendőket, hogy megtanulhassák a fogásokat, a testápolási szokások sorrendjét.

Az egy csoportban dolgozó óvónők a dajkák bevonásával állapodjanak meg a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében, az azonos gyakoroltatás érdekében.

Az étkezési szokások kialakításánál a folyamatosság módszerével éljen. A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásait a szülők segítségével ismerjék meg a felnőttek, az étvágytalanságot kellő toleranciával kezeljék.

A gyermekeket ösztönözzék, bíztassák az ételek elfogyasztására. Biztosítsák, hogy a nap bármely szakában ihassanak.

A testápolás terén is az óvodai és családi gondozási szokások összehangolása segít az azonos elvek kialakításában. A testápoláshoz a felnőttek teremtsék meg a feltételeket, úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék ezeket a teendőket. Az öltözködésben a többrétegű ruházat biztosításában is a szülői partnerségre van szükség,

A délutáni pihenés a gyerekek élettani szükséglete. Feltétele a csend, bizonyos fokú bezártság. Az elalvás előtti mesélés, altatódal dúdolása kondicionáló reflexként hat. A gyermekek különböző alvásigényét, alvási szokását tiszteletben kell tartani.

 

A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése

A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket, egyensúly és nagymozgásokat egyénileg gyakorolják, a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön, az udvaron és rossz idő esetén a teremben is. Emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának, a harmonikus, összerendezett mozgásának fejlesztését. A gyermekek mozgásigényének egy részét az óvoda elégíti ki.

A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése

Fontos feladatunk a gyermekek testi képességeinek fejlesztése: erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Mindezeket nagymértékben fejlesztik a szervezett, kötelező foglalkozások - a spontán kialakult futó, fogó, szerepes játékok - a szabadon választott eszközös mozgásos tevékenységek – a szervezett népi ügyességi játékok - a napi futó-kocogó mozgások egyéni képességek szerint – a különböző munka jellegű tevékenységek, séták. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében az óvónő napi kocogó-futó lehetőségeket szervez. A gyermekek meghatározott futópályán a felnőttekkel együttvégezzenek napi kocogást, mely fokozza a szív jó vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet.

 A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése

Mindez fontos feladata az óvodának. A torna, a mozgásos játékok kedvezően befolyásolják, fejlesztik testi képességeiket, segítik a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítő képességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik az egészséges életmódra nevelés hatását.

Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve gondozza a felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fontos a láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések terjedését a gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával lehet gátolni.  A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgási igény kielégítése segít a gerincdeformálódások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. Mindez megfelelő szakemberek bevonásával történik.

A mindennapos, időjárási körülményeknek megfelelő időtartamú, szabadban való tartózkodás biztosítja, növeli a gyermekek ellenálló képességét. 

A nyári időszakban biztosítani kell kézzel való pancsolási lehetőséget az udvaron. A napsugárzás káros hatásaitól védjük a gyerekeket, / árnyékos helyek keresése, vékony sapka, napkrém..../ Az egyéni érzékenység itt is vegyük figyelembe. A csoportokban napközben is biztosítjuk az egyéni szükségletnek megfelelően a vízfogyasztást.

Edzési lehetőség a kerékpározás, rollerezés és a téli időszakban a szánkózás, csúszkálás.

Mozgásszükségletük kielégítése érdekében az óvodapedagógus szervezzen napi futó-kocogó lehetőségeket.

A védőnő, fogorvos, és háziorvos szervezett szűréseket végez a gyermekcsoportokban.

Az egészségmegőrzés szokásainak a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak kialakítása

Mindezek a gondozási tevékenységekben nagyrészt megvalósulnak./ zsebkendőhasználat, réteges öltözködés., köhögés.../ A környezeti nevelés egyes témakörei plusz lehetőséget adnak az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés érdekében. A napi zöldség és gyümölcsfogyasztás a gyermekek egészséges fejődését segíti elő. Szükség szerint egészséghét előadások szervezése gyermekeknek és szülőknek.

Mosdóhasználat közben a vízzel való spórolásra neveljük a gyerekeket.

 

 

A gyermek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges, biztonságos környezet biztosítása

A tárgyi környezetnek meg kell felelnie az egészségügyi előírásoknak, esztétikus és nyugtató hatású harmóniát árasztó, amely jó alapot ad az óvodai munkához. Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az udvar.

Az udvar akkor tölti be funkcióját, ha a gyerekek szinte egész napjukat az udvaron tölthetik. /árnyékos részek, fű, homok, betonos rész, virágok/Az udvar rendelkezzen homokozóval, focipályával, a labdás játékokhoz megfelelő terület álljon rendelkezésre.

A mozgásfejlesztő eszközök különböző típusú mozgásokhoz adnak lehetőséget.

Az udvaron mindig legyen biztosítva a higiénikus tárolással elkészített ivóvíz.

Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembevételével az óvónők esztétikusan rendezzék be. A több funkciót betöltő csoportszobát tegyék alkalmassá a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. A természetes megvilágítás miatt csak olyan függönyt használjunk, ami nem veszi el a fényt. A mozgásos tevékenységet mindig nyitott ablaknál végezzék a gyerekek. Fűtés idején a száraz levegő enyhítésére párologtató szükséges. Erős napsütés ellen a csoportszobát világos függönnyel védjék.

Az óvónő a többféle játéktevékenységhez alakítson ki elkülönített csoportszoba részeket./ mesesarok, babaszoba./Legyen olyan sarok, rész a csoportban, ahol a gyerekek összegyűjthetik a séták alkalmával talált kincseiket. Az öltöző berendezése, világítása, fűtése, szellőztetése biztosítson minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez.

Minden gyermeknek legyen külön ruha- és cipőtartó szekrénye vagy polca. Minden gyermeknek legyen elkülönített fogmosó felszerelése, törölközője, fésűje. A mosdóban a megfelelő méretű eszközök segítsék a szükségletek kielégítését.

Az öltözőben a szülők részére legyen egy esztétikus hirdetőtábla.

A programhoz egy olyan kisméretű helyiség, illetve „sarok” szükséges, ahol az ovi-galéria megrendezhető. A gyermekek szemmagasságában kialakított alkotások megfelelő megvilágításban szolgálják az alkotásokra történő rácsodálkozást.

A környezet megszerettetését, a zenei nevelést, a játékidő élmény teli eltöltését segíti a videó szoba, ahol megfelelő fényviszony tegye élvezhetővé a napközben vetített felvételek megnézését.

A környezet védelméhez, és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása

 

Ezt a programspecifikumban megjelölt „ Zöld óvoda” program, valamint „ A külső világ tevékeny megismerése” részletesen tartalmazza. Egyes elemei pedig végigvonulnak a programunkon.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

     A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.

     A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt.

     Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból.

     Készségszinten használják a kanalat, a villát, a kést.

     Esztétikusan terítenek, – önkiszolgáló módszerrel – higiénikusan étkeznek.

     Étkezés közben halkan beszélgetnek.

     Teljesen önállóan öltözködnek.

     A ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.

     A ruhájukat esztétikusan összehajtva a polcra helyezik.

     A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani.

     Ügyelnek saját külsőjükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés.

     Vannak ismereteik az egészségük védelméről, betegségmegelőzésről.

     Testi képességeik megalapozottak

     Rendelkeznek elemi környezettudatos szemlélettel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  1. nevelés

 

-        Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége.

A személyiségen belül az érzelmei dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör, állandó érték rend  vegye körül.

 Mindez szükséges azért, hogy:

- már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket;

- az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka és óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd és érzelmi töltés jellemezze;

- az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek;

- az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására,megértésére,hogy az emberek különböznek egymástól.

            A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak/ mint pl. együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség/ és akaratának / ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának/ fejlődését, a szokás-, és normarendszerének megalapozását.

A gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje, becsülje azt.

            A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.

            A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

Az erkölcsi-szociális érzelmek alakításának feladatai:

     Olyan óvodai élet megteremtése, melyben sok a közös tevékenység. A közös együttlétek, a közösen végzet munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség;

     A mindennapi testi-lelki edzés lehetősége – fejlessze a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességét, harmonikus testi fejlődését;

     A gyermek-gyermek, a gyermek-felnőtt viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést és önértékelést

    A gyermekek legyenek képesek a környezetükben lévő emberi kapcsolatokban észrevenni a jót és a rosszat

     Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés;

     A szociális érzékenység kialakulása segítse a különbözőségek elfogadását;

     Segítse a barátkozást, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősödését, tegye lehetővé, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban.

 

 

 

Az esztétikai érzelmek alakításának feladatai:

     Egyéni igények figyelembevételével esztétikus, higiénikus gondozás biztosítása;

     Harmonikus, esztétikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;

     Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék kialakulását;

     Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a természetben, tárgyi-társadalmi környezetben egyaránt;

     A művészeti tevékenységekhez tapadjanak rácsodálkozási élmények, hogy a gyermekekben az élménybefogadó képesség erősödjön;

     Legyenek képesek a tárgyi, emberi, természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát;

     Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek később kialakuló értékítéletének.

Az intellektuális érzelmek alakítása:

     Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb-tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását;

     A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket – az érzékelést, észlelést, emlékezete, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, – különös tekintettel a kreativitásra;

     A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását;

     A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét;

     Az érzelmi alapigények biztosítása – biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet – segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással vagy vizuális eszközökkel szabadon kifejezhessék.

Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok:

 

Cél: a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kialakítása a közösségen belül, a közösség normáinak érvényesítésével.

Az óvodapedagógus feladata:

- Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig.

-A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében.

Az óvodáskorú gyermekek jellemző sajátossága a magatartásuk érzelmi vezéreltsége.

- Szeretet teljes, derűs légkör biztosítása, a gyermek érzelmi kötődésének alakítása a felnőttekhez, társakhoz, mely kapcsolatteremtésre, cselekvésre ösztönöz.

- Legyen minden óvodai csoportnak hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma, ami sajátos, egyéni színezetű légkört biztosít, mely mélyítheti a gyermekek összetartozását.

- A gyermekek befogadása

Az otthonosság érzését segíti elő, hogy minden gyermeknek tároló helyet biztosít az óvodapedagógus, ahová a saját eszközeit, otthonról hozott játékait, „értékeit” begyűjtheti, ha a gyerekek mozoghatnak szabadon a csoportszobában, mosdóban. Az óvodapedagógus a szülővel együtt teremtse meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. A szülőknek szülői értekezletet szervezünk az óvodába lépés előtt. Ennek célja, hogy megismerjék az óvoda programját, nevelési elveit, szokásrendszerét. Ennek ismeretében a legoptimálisabb óvodakezdés lehetőségét biztosítsák gyermeküknek. Az új gyermekeket a befogadás időszakában meglátogatjuk otthonukban.

A befogadás időszaka meghatározza a gyermek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához.

A gyermekek jelét úgy válogassák ki az óvodapedagógusok, hogy ahhoz mondókát, verset vagy gyermekdalt lehessen kapcsolni. Így tehetjük a kevésbé vonzó jelet is a gyermek számára vonzóvá, mely egyúttal a kicsi első óvodai esztétikai élménye is lehet.

Az óvoda lehetőséget biztosít arra, hogy a gyermekek a szüleikkel, igénynek megfelelően, együtt ismerkedjenek az óvodával. A gyermekeknek a szülői együttlét biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő is megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, szokásait.

A biztonságos befogadás során a viselkedési rendet tanul meg a gyermek, ami segíti a társas beilleszkedést. A befogadás ideje alatt hozzák magukkal a gyerekek azokat a tárgyakat, amelyekhez ragaszkodnak. Az óvodapedagógusok a szülőkkel beszéljék meg a beszoktatás menetét.

Már a befogadás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzék a tevékenységeket, sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékkal. Játékosan gyakoroltasson az óvodapedagógus, természetesen figyelembe véve a gyerekek egyéni képességeit, tempóját, szokását. A 6-7 éves gyerekek segítsenek a kicsiknek, vegyék körül őket gyengéd szeretettel.

Befogadás a bölcsődéből:

-        Óvodapedagógusok látogatása a bölcsődés gyerekeknél. Cél: ismerkedés a gyermekkel, egymás megismerése, együttjátszás.

-        A bölcsődés gyermekek látogatása gondozónőjükkel az óvodában. Cél: ismerkedés a leendő csoporttal, játékokkal, mosdóval. Együttjátszás.

-        A bölcsődés gyermekek átjönnek a saját csoportjukba, a saját óvodapedagógusukhoz.

Cél: Óvodai szokásokkal, szabályokkal ismerkedés.

- A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek összetartozását, együttműködését, amiben formálódik egymáshoz való viszonyuk is.

A gyermekeknek legyen lehetősége minél többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. Az érdektelen gyermekre a felnőtt szenteljen figyelmet, hogy minél előbb kiderítse érdektelenségének okát, mert befolyásolását csak így tudja elindítani.

- Vegyes életkorú csoportok lévén legyen lehetőség arra is, hogy az azonos 5-6-7 éves korú gyermekek is folytathassanak külön tevékenységet.

- A gyermek biztonságának, bizalmának alakulását segíti az óvoda felnőtt közössége, gyermekközössége. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvodapedagógusnak, aki irányítja, s egyben társa is a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a gyermek feltétel nélküli szeretete, korlátokkal együtt. A korlátokat az adott korosztályhoz kell igazítani, hogy meg tudjanak felelni ezeknek.

- A szülőkkel való jó kapcsolat kialakítása mellett az óvónőnek meg kell ismerni a gyermek egyéni jellemzőit, amely elengedhetetlen feltétele az egyéni képességekhez igazodó fejlesztésnek. A felnőttnek kell példát mutatni és segíteni a gyermeket abban, hogy elfogadják egymás különbözőségeit.

- A gyermek pozitív kapcsolatának alakulása a bizalmon és biztonságon múlik, ha jól érzik magukat a csoportban. Ennek kialakulását segíti az óvodapedagógus feltétel nélküli szeretete, az óvoda felnőtt és gyermekközössége.

-A gyermek neveléséhez először meg kell teremteni a jó kapcsolatot a szülőkkel, hiszen bizalmas kapcsolatban a gyermek egyéni jellemzőit megismerheti az óvodapedagógus.

 

-A felnőtt-gyerek kapcsolatában a következő elvek jelenjenek meg:

Igyekezzen kérdezni, ami elősegíti a megértést, átérzést. A gyermek mágikus képzelete sokat segíthet a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításában.

Az óvodapedagógus magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. A gyermek tevékenységéhez biztosítson nagy szabadságot, a pontos határok megjelölésével. A többszöri határátlépésnél vezessen be konzekvenciákat, következményeket. Ugyanakkor adjon lehetőséget a javításra.

Alakítsa a közösségi élet szabályait.

A gyerekek érdeklődjenek a közösség érdekében végzendő feladatok, együttlétek iránt, érzelmileg éljék át a közös alakításból eredő célok teljesítését.

Az összeütközések feldolgozása során nevelje a gyerekek érzésvilágát. A konfliktust feloldó beszélgetéseket kellő odafigyeléssel, kivárással hallgassa meg, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről, úgy, hogy a gyermekek saját felelőssége érződjön.

Bátorítson mindenkit a csoporton belül, hogy belső elégedettsége, pozitív énképe alakuljon.

Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedést szándékosan mellőzni kell.

A felnőtt-gyerek társaságban építő, előrevivő megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság tárgyilagos megnevezésével és az ok kiemelésével. Az óvodapedagógus és a gyermek személyes beszélgetéseiben a saját érzések elfogadása és magfogalmazása kapjon hangot.     A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, kölcsönös engedmény keresése, melyből mellőzendő a megbántás, hibáztatás, gyakori bírálás, kioktatás, kiabálás.

A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észreveteti, és a sikertelenséget segít elviselni.

Tilalom helyett a felnőttek adjanak választási lehetőséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és a változásra képessé váljanak.

A felnőtt az örömét jelezze dicsérettel, és félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat.

A humor jó segédeszköz a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, a szeretet egy bizonyos formája.

A bátortalanabb gyerekeknél örüljön a felnőtt a legkisebb fejlődésnek is. Hassa át pedagógiai munkáját az odafigyelés, meghallgatás, saját érzések elmondása, mások érzéseinek meghallgatása, elfogadása, hogy a gyerekek örömteli optimizmusa fejlődhessen.

Az óvodapedagógus a nevelésben legyen célirányos, elemezze, vizsgálja a gyerekek társas kapcsolatait, viselkedését. Évente szociometria segítségével térképezze fel a csoportok társas viszonyait, ezen belül egy-egy gyermek közösségben elfoglalt helyét.

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

 

 

- Ragaszkodjanak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra.

-A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásszabályainak betartása.

- Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén.

-A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival.

- Konfliktus helyzetben társaikkal egyezkednek.

- Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást.

- A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják.

- Igényükké válik a tevékenységekben való részvétel és együttműködés.

-A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek szerint befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyerekek közléseit.

- Szavak nélkül is őrzik környezetük jelzéseit, érzéseit.

-A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben.

- Értékelik saját tetteiket, és az eléjük tárt magatartási példákat. Konfliktus esetén társaikkal képesek egyezkedni.

- Érvényesítik kezdeményező képességüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket.

- Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat.

- Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.


  1. Az anyanyelvi,- az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

 

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat.

Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes minta és szabálykövetéssel, adással, ha szükséges javítással – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.

Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.

Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása. Másrészt az értelmi képességek – érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás- és kreativitás fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítására nagy gondot fordítunk.

Az óvodapedagógus feladatai:

-A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, párbeszédek alakítására. Az óvodapedagógus szerepvállalásai modellértékűek a szókapcsolatok, a mimika, gesztus, hanglejtés, hangerő, hangszín tekintetében.

-A hangszínnel, hangerővel bánni tudást a dramatikus játékok segítik elő.

Az óvodapedagógus által kezdeményezett anyanyelvi játékok teret adnak az artikuláció, a szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez. /Pl. hangutánzó játékok, légzéstechnikát segítő játékok, szinoníma kereső játékok/

-A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás és dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást, a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán-és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerűségei. A meséből, versekből sok új fogalmat is megismerhetnek a gyerekek. A báb-és dramatikus játékban a gyermekek kibontakoztathatják szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására.

-A népi mondókák, énekek ismételgetése segíti a szavak szép, pontos kiejtését, a helyes artikulációtA mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása érezteti a nyelv kifejező erejét, szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segíti a magán-, és mássalhangzók pontos ejtését, képzését. A sokféle énekes játék éneklése alkalmat ad a szókincs bővítésére.

- Környezeti megfigyelések közben lehetőség van a gyermek-óvodapedagógus közötti személyes beszélgetésre. A tapasztalatszerzés segíti a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének, fejlesztését. A gyermekek között erősödik a tapasztalatok közzététele, a látottak folyamatos elbeszélése. A gyermekek értelmesen, összefüggően kifejezhetik érzelmeiket, gondolataikat, kívánságaikat, észrevételeiket. A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését, tudakozódást, üzenetközvetítést

 

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

- Szívesen kommunikálnak a felnőttekkel és társaikkal

- Beszédük érthető, artikulált, megfelelő választékkal fejezik ki magukat

- Általános szókincsük gazdag, árnyalt

- Többnyire bővített mondatokat alkotnak

- Az összefüggéseket is kifejező mondatok alkotására is képesek

- Történetet, mesét megértik

- Hangképzésük helyes

- Már megjelennek a fogalmi gondolkodáselső elemei

4.A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek

 

 

a/Különleges bánásmódot igénylő gyermekek

-Sajátos nevelési igényű az a gyermek, aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos; több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékos; autizmus sprektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral, súlyos tanulási,- figyelem - vagy magatartászavarral küzd.

Fejlesztésük a részfunkciók fejlesztésén kívül az általános személyiség fejlesztésre is irányul.

A sajátos nevelési igényű gyermekeknek önmaguknak is kell cselekedniük önmagukért. A pedagógus a szükséges feltételek megteremtésében segíthet.

Minden sajátos nevelési igényű gyermeknek joga van - életkorának és egyéni fejlettségének megfelelően - tisztában lenni saját állapotával, jogaival és lehetőségeivel.

A gyermek fejlesztése spontaneitásból kiinduló, tevékenységorientált és feladatorientált. Az óvodapedagógus a kisgyermek fejlettségi szintjéhez, állapotához igazodóan és fejlesztő szakemberek útmutatásait figyelembe véve fejleszt, nevel.

Figyelembe kell venni: ahány sajátos nevelési igényű gyermek, annyi személyiség, és ahány személyiség, annyi személyes élmény és annyi integráló fejlesztés.

 

Az  óvodánkban megvalósuló - integrált - nevelés, oktatás 


       A sajátos nevelési igényű gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelésük. Az együttnevelést vállaló intézményünk többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget. 
        Az integrált fejlesztést felvállaló óvodánk: 
- pedagógiai programjának, illetve a speciális tartalmak közvetítésének figyelembe kell vennie a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, 
- külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. 
Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvodánk sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. 
Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítanunk kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. 
Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, fejlődése, az együtt haladás lehetősége tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: 
együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. 
            A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus 
- szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz, 
- a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján 
- szükség esetén 
- eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja, 
- egy-egy nevelési helyzet, problémamegoldásához alternatívákat keres, 
- alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, 
- együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

A szükséges pedagógiaifeltételek biztosítása a sajátosnevelési igényű gyermekszámára 


        A sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával.

        A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta - az együttműködés során: 
- segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, 
- javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására, 
- segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd)eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről, 
- együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, 
- kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával. 
Az integrált nevelésben közreműködő közoktatási intézmények az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét vehetik igénybe a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.

-Beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő gyermek:

Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási magatartásszabályozási problémákkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiség fejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

A különleges bánásmód keretében megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív eljárásban részesülnek ezek a gyermekek, attól kezdődően, hogy igényjogosultságukat megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint fejlesztő foglalkozásokkal biztosítjuk.

 

 

-Kiemelten tehetséges gyermek: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki az átlag feletti általános vagy speciális képességekkel, magas fokú kreativitással rendelkezik. Felkelthető benne az erős motiváció, elkötelezettség.

Óvodában csak tehetségígéretekről, gyanúról, csíráról, lehetőségekről beszélhetünk. Ezek azonosítása és fejlesztése a képességek személyiségük szerkezetének megismerése által lehetséges. Számunkra az óvodai tehetségígéret elsősorban óvodás gyermek, csak másodsorban tehetségígéret.

Célunk: megelőzzük a tehetségígéretek elkallódását, felismerjük az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képességeket.

A tehetségígéretek azonosítására legalkalmasabb módszer a megfigyelés. Amely a gyermek mozgásfejlettségére, testséma fejlettségére, téri tájékozódásának, térbeli mozgásának fejlettségére, értelmi képességeire, finom motorikájának fejlettségére, nyelvi kifejezőképességének fejlettségére, szociális fejlettségére, motivációs szintjére irányulnak.

A szempontokat „ Az óvodás gyermekek fejlődésének nyomon követése” c dokumentum tartalmazza. Megismerési forrásként a gyermeki produktumok, munkák gyűjteményét is felhasználjuk.

Óvodánkban a tehetségígéretes gyermekekkel való foglalkozás óvodai csoportjainkban és a zenei és mozgás fejlesztő külön csoportban is folyik.

Saját óvodai csoportban folyó tevékenységek: 

 

A tehetséges gyermek erős oldalának támogatása:

Emlékezet, fantázia, logikus gondolkodás megfigyelése. Egy-egy területen felhalmozott ismeretanyagának elmélyítését segítjük játékban. / logikai, szellemi játékok/

            A gyermek tehetségével összefüggő gyenge területek kiegyenlítése:

Olyan pszicho motoros  képességek, érzelmi-szociális érettség, esetleg motiváció területén, amelyek a tehetség fejlődését megnehezítik vagy akadályozzák. Ezek fejlődését a zenei, képzőművészeti foglalkozások segíthetik.

            Minden terület fejlesztése:

A gyermekek fejlesztése során fontosnak tartjuk –a különleges, esetleg fejlesztésre szoruló területek mellett- az átlagos képességek, az egész személyiség támogatását.

            Elfogadó, személyiségfejlődést segítő légkör biztosítása:

A gyermeknek tisztába kell lennie saját értékeivel, de nem szabad, hogy túlbecsülje azt. Egy-egy kiemelkedő gyermek integrálásában segíthet néhány más, intellektuális téren nem olyan kiváló társa. Ezek a gyerekek általában jó szociális érzékkel rendelkeznek. Ilyenkor mindannyian átélhetik, hogy nemcsak az intellektuális kiválóság az érték.

           

A pszichés és regenerálódási lehetőségek biztosítása.

Pihenni is meg kell tanulnia a gyermeknek. Óvodában megfigyelhető, hogy a tehetséges gyermekeknek általában kevesebb az alvásigénye, mint kortársaiknak általában. A pihenés, a relaxáció lehetősége nemcsak a délutáni pihenés alatt, hanem napközben is biztosított.

            Pozitív, inger gazdag környezet biztosítása, kihívások elé állítás:

Ezek segítségével tapasztalati úton fejleszthetik legjobb képességeiket, kreativitásukat a napi tevékenységekben, különösen a játékban.

            Szülők támogatása:

Beszélgetések által a gyermek alaposabb megismerése. Egyes problémák feltárása, közös megoldáskeresés. Iskolaválasztási és egyéb tehetséggondozással összefüggő tanácsadás.

A zenei és mozgás fejlesztése: Búzavirág csoport

Népi játékokkal, viselettel, jeles napokkal, eszközökkel való megismerkedés.

Zenei nevelés és fejlesztés, állóképesség, ügyesség, mozgás koordináció, közösségi gondolkodás, figyelemkoncentráció, akarati tulajdonságok fejlesztése.

A csoportba kerülés az óvodapedagógusok megfigyelései, tapasztalásai és a gyermekek érdeklődése, motivációja alapján történik. Foglalkozások hetente egy alkalommal.

 b/ Hátrányos gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki estében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

-        rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időpontjában a gyermeket együtt nevelő

mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve gyám legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú / az alacsony iskolai végzettség igazolása a kérelmen megtett önkéntes nyilatkozattal történik/

-        rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket

nevelő szülők bármelyike vagy a gyám  a szociális törvény szerinti aktív korúak ellátására

 / foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély/ jogosult vagy a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként tartotta nyilván a munkaügyi központ / az alacsony foglalkoztatottság fennállását az eljáró hatóság ellenőrzi/

-        a gyermek az eljárás során felvett környezettanulmány szerint félkomfortos, komfort

nélküli vagy szükséglakásban , illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek.

       Halmozottan hátrányos gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében a fenti három körülmény közül/alacsony iskolai végzettség, alacsony foglalkoztatottság, elégtelen lakókörnyezet, lakókörülmény/ kettő fennáll.

A jegyzői gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló eljárás során – az ügyfél erre irányuló kérelme esetén megvizsgálja hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállását.

A hátrányos helyzet szociokulturális hátrányt, ingerszegény környezetet, az érzelmi labilitást és az elhanyagoló bánásmódot is magában foglalja. Az idetartozó gyermekek megfelelő fejlesztése egyéni bánásmódot és elbírálást érdemel.

A hátrányos helyzet a személyiség bizonyos rétegeit érinti. A hátrányos helyzetben a szociális tartalom a hangsúlyos, a veszélyeztetett helyzetben a pszichés tartalom a súlyosabb.

Nem törvényszerű, hogy a hátrányos helyzet veszélyeztetettségig fajuljon, de a veszélyeztetettség minden estben magába foglalja a hátrányos helyzetet.

A hátrányos és veszélyeztetett gyermekeknél szorgalmazni kell a rendszeres óvodába járást.

Az óvodapedagógus feladatai:

- Folyamatos gyermekvédelmi munka

- Partnerkapcsolat, bizalom kialakítása a szülőkkel.

- Személyes jó kapcsolat megléte a gyermekkel.

- Enyhíti, fékezi a társadalmi különbségek mechanikus leképeződését.

- A gyermek számára gazdag, a legmegfelelőbb, legeredményesebb ingerkörnyezetet alakítja ki.

- Stabil érzelmi kapcsolat, közös élmények, megfelelő elvárások biztosítása.

- A védőnővel való aktív kapcsolat kialakítása, folyamatos kapcsolattartás.

 

 

 

5.Környezettudatos magatartásra nevelés

 

Ennek tartalma, megvalósítás módja a zöld óvodai programban, az egészséges életmódra nevelés valamint a környezet tevékeny megismerése fejezetekben található meg.

                             


IV.AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

 

Személyi feltételek

 

Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.

Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára.  Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára.

Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.

A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli.

Programunk végrehajtásához szükséges óvodapedagógusi és nem pedagógus dolgozói létszámmal rendelkezünk. Egy óvodapedagógusunk fejlesztőpedagógusi diplomával ellátja az egyes részképességben lemaradt gyermekek felzárkóztatását. Egy óvodapedagógus népi kézműves diplomájával a néphagyomány ápolás területén tud segítségünkre lenni. Az SNI-s gyermekek fejlesztését utazó gyógypedagógus, a beszédhibák javítását utazó logopédus, és egy utazó fejlesztőpedagógus is segíti a fejlődésben lemaradt gyerekeket.

Az óvodapedagógus személye minta a nevelésben. Értékfoglalása erősen hat a gyermekekre. Éppen ezért nem mindegy, milyen értékeket közvetít, s azokat milyen tudatosan képviseli. Gyakran előfordulnak érdekellentétek a szülők és az óvoda között. Az óvodapedagógus vállalja fel a tapintatos meggyőzést, a gyermekek érdekeit védve. E programot megvalósító óvodapedagógus közvetítse a művészetek tradicionális értékeit. Vállalja az ízlésformálást az óvoda tágabb környezetében is.

Az óvodapedagógus legyen képes a szép énekével, mesemondásával, bábozásával, alkotásaival esztétikai élményhez juttatni a gyerekeket. Fejlesztésükhöz alkalmazzon egyéni módszereket, egyéni fejlesztési programokat úgy, hogy a gyermekek pozitív énképe és önbizalma kialakulhasson.

Az óvodapedagógusnak legyen igénye az önművelésre, a körülményekhez képest teremtsen lehetőséget a szaktudásának, a szakmai tájékozottságának fejlesztéséhez. Személyiségvonásaiban jelenjen meg a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, tetteiben legyen érezhető a hitelesség, tapintat, és az empátia. A gyermekcsoport életét két óvodapedagógus irányítja. Az óvodapedagógus párok tudjanak együtt tervezni, tudjanak összehangoltan, feladatokat megosztva dolgozni. Legyenek képesek a pedagógiai elveket, nevelési gyakorlatukat egyeztetni/ ehhez szükséges a két óra átfedési idő/.

Az óvodapedagógusok vonják be a dajkákat és a pedagógiai asszisztenst a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, értékelésébe.  A pedagógiai asszisztens a nevelőtestület tagja. Mivel a gyermekek képességei eltérőek, a dajkának és a pedagógiai asszisztensnek az óvodapedagógus útmutatásai alapján érvényesíteni kell az egyéni bánásmód elvét. Csak a lelkileg egészséges felnőtt tud felelősséget vállalni a sérülékeny, fejlődő személyiségű kisgyermekekért. A dajkának és a pedagógiai asszisztensnek rendelkeznie kell emocionális érzékenységgel, empátiával, megértéssel,elfogadással, gyermekszeretettel. Konkrétan meg kell határolni, mely feladatokban számíthatunk a segítségükre, mely feladatok maradnak az óvodapedagógus munka-, hatás-, és jogköri kötelességei. A dajka és pedagógiai asszisztens a gyermekek segítői is, akik mintául szolgálnak számukra. / interperszonális kapcsolatok, viselkedés, beszéd, személyi higiéné, ápoltság, gondozottság. A közösség tagjaként valamennyien vállaljanak felelősséget a közösen kitűzött célok-, és feladatok megvalósításáért. A szakmai munkában, munkatársi kapcsolatban, a döntéshozatal előtt őszinte, nyílt véleménnyel segítsék a legjobb megoldás kialakítását. A dajka és a pedagógiai asszisztens akkor tudja segíteni a nevelést, ha szükséges feladatokat, célokat megismerik.

Az esztétikus, gondozott udvar biztosításához nélkülözhetetlen a karbantartó személye. Mindezt az óvoda vezetője koordinálja, irányítja a pedagógiai, tanügy igazgatási, gazdálkodási, közéleti, menedzselési feladatok ellátása során. A vezető pontosan a lehetőségek optimális felhasználásával biztosítsa a jól megszervezett munkát, a fejlesztéshez szükséges feltételeket. Mintegy jó karmester, csak ott segítsen, ahol „döcögve”, hamisan szólalnak meg a szólamok, nem simulnak bele az „ összharmóniába .”

 

 

Tárgyi feltételek

 

Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás-és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül.

A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon, és a biztonságukra figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására.

                     

Az óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. A 3 csoportszoba, az aula, tornaszoba szolgál a gyermekek játék –és mozgásigényének kielégítésére. Az öltöző a mini koncertek és egyéb óvodai rendezvényeink színhelye is. A csoportok és öltöző az évszaki aktualitáshoz igazodóan természetes anyagokkal díszítettek. A pedagógiai munkát segítő eszközök és anyagok rendezett tárolásához megfelelő tároló helyiség és raktár biztosított. Az egyes részterületekben való lemaradások pótlására a fejlesztőpedagógusnak külön fejlesztőszoba áll a rendelkezésére, melyet a logopédus is használ. Az óvoda intézményéhez melegítő konyha, mosóhelyiség, szertár, iroda tartozik. Az óvoda megfelelő helyiségeket / öltöző, mosdó/ és megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvodai munkatársaknak. A szülők fogadására is biztosítottak helyiségek.  Az óvodahelyiségei és udvarának kialakítása, berendezései a gyermekek biztonságát, kényelmét, szolgálják, ugyanakkor megfelelnek a gyerekek változó testméretének, biztosítják egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé teszik a mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket a harmóniát árasztó színek, formák, anyagok veszik körül.  A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és biztonságban helyeztük el. A gyermekek és felnőttek étkezését a szomszédos általános iskolában található konyha biztosítja.

Az óvoda udvara tágas, füves, árnyat adó lombos fákkal beültetett.  Rendelkezünk a mozgásigény kielégítéséhez szükséges alapvető udvari mozgás és egyensúlyfejlesztő eszközökkel és szerepjátszó eszközökkel

A programhoz kapcsolódó ovigaléria a helyi, a környékbeli alkotók és a gyerekek munkáinak ad helyet.

 

 

 

Az óvodai élet megszervezése

 

A gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú / 5-35 perces/ csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyerekeknek.

Napirendünket a folyamatosság, rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi-és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.

          Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi a kapcsolatait a gyerekekkel. Egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást segítő többi munkatárssal.

          Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített nem kötelező feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.

Heti rend: Minden nap van mese. Egyik héten a mesét csak az óvodapedagógustól hallják a gyerekek, a másik héten a szereplők bőrébe bújva a gyerekek maguk idézik fel a mese cselekményét dramatizálással vagy bábozással. A verselés játék, ábrázoló tevékenységek, munka jellegű tevékenységek végzése közben folyik. Ezen kívül egy alkalommal szervezett ének, zene, énekes játék, gyermektánc,- rajzolás, mintázás, kézimunka, - mozgás tevékenység folyik. A külső világ tevékeny megismerése a hét folyamán zajló tevékenységekből tevődik össze.

Napirend: A csoportok napirendje megközelítőleg azonos. Az ebédig tartó játékba épített a folyamatos tízórai, a szervezett csoportos foglalkozások, séták, kirándulások, gondozási teendők. Vegyes csoport révén a három korosztály sajátosságait vettük figyelembe a délutáni pihenés idejének meghatározásakor / 2 óra/. A pihenés utáni időszak szintén játék dominál csak az uzsonna idejére való megszakítással. A létszámhoz és különböző életkorokhoz igazított a gondozási teendők ellátására szánt időtartam./ 15-20 perc/

Csoportnapló: A pedagógus kompetenciaterületekhez igazodó. A gyerekek személyes adatain kívül, tartalmaz különböző területeken kért szülői beleegyezéseket. A nevelési terv félévre készül, és félévente történik az értékelése is. A tervezés tematikus, az egyes témaköröknek megfelelően, mely tartalmazza a célokat, feladatokat, előzményeket, program specifikus tartalmakat. Lehetőséget ad a differenciált feladattervek elkészítésére is.

Egyéni fejlődési napló:

„Az óvodás gyermekek fejlődésének nyomon követése” c. dokumentum alapján történik.

Tartalmi elemei:

A füzet a 3-7 éves korban fejlődő képességek intenzív korszakainak jellemzőivel indít.

3-4 éves gyermek: anamnézis lap – fiziológiai jellemzők, biológiai szükségletek – érzelmi, akarati képességek – motoros képességek – testséma, énképe – értelmi képességek – anyanyelvi képességek – a megfigyelések elemzése, értékelése – a fejlesztésre irányuló tervek, feladatok, tevékenységek.

4-5 éves gyermek: anamnézis lap - motoros képességek: nagymozgások, finommozgás – testséma – értelmi képességek – érzelmi, akarati képességek – szocializáció – anyanyelvi képességek – a megfigyelések elemzése, értékelése – a fejlesztésre irányuló tervek, feladatok, tevékenységek.

5-7 éves gyermek: anamnézis lap – testi érettség, motoros képességek – értelmi képességek – szocializációs képességek – anyanyelvi képességek – összegző megállapítások, szülői tájékoztatás az iskolaérettségre vonatkozóan.

Az anamnézist a szülővel való beszélgetés és családlátogatás alkalmával szerzett információk, tapasztalatok alapján az óvodapedagógus tölti ki.

A gyermekek megfigyelése a játék és egyéb tevékenységek során, az életkori jellemzők és a szenzitív szakaszokban a legintenzívebben fejlődő képességeknek megfelelően. Nemcsak az életkori, hanem önmagukhoz viszonyítva is kell hasonlítani.

Az óvodapedagógus a különböző gyermek megismerési technikákat, megfigyeléseket alkalmazva felméri a gyerekek készségeit, képességeit, aktuális fejlettségi szintjüket. A mérési, értékelési eredmények elemzése után a lemaradás és az ugrásszerű fejlődés is megfogalmazható. Az óvodapedagógus ezt felhasználja saját pedagógiai gyakorlatában.

Mérés: A gyermek adottságainak, képességeinek mérésére 4 éves kortól alkalmazzuk a  Difer mérést, mely gyermekenként tartalmazza a gyermeki teljesítményeket, eredményeket, fejlesztési terveket.  Évente 2 alkalommal mérünk. A szülőket tájékoztatjuk.

 

Az óvoda kapcsolatai

                        

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magába foglalják azokat a lehetőségeket, amelyet az óvoda illetve a család teremt meg: beiratkozás, családlátogatás, anyás beszoktatás, közös rendezvények, szülős foglalkozások, fogadóóra, szülői munkaközösségi és alapítványi bál. . Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz segítségnyújtás családhoz illesztett formáit

Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, melyek az óvodába lépés előtt-  a bölcsőde az óvodai élet során / pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, egészségügyi és közművelődési intézmények/ és az óvodai élet után /iskolák/ meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.

A napi kapcsolattartás elengedhetetlenül szükséges,, hogy a szülő teljes mértékben tájékozott legyen a gyermekével történt napi lényeges eseményekről.  Az óvoda körültekintően szervezze meg az együttműködés formáit, mely az információk áramoltatását, a szemléletformálást, az óvoda tartalmi munkájának szakszerű megismertetését, a gyermek egyéni fejlődésének jellemzőit hivatott közvetíteni. A család és az óvoda között szimmetrikus kapcsolat van. A szülő tud legtöbbet a gyermekéről, ő ismeri a legjobban gyermeke igényeit, szükségleteit, viszont az óvodapedagógusnak van olyan szaktudása és korosztályi kapcsolata, mely alapján hathatós segítséget tud nyújtani a gyermekek fejlesztéséhez. Korrekt, partneri együttműködésük elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében.

Napi kapcsolatot tart a nevelőmunkát segítő szakemberekkel: fejlesztőpedagógus, logopédus, gyógypedagógus. Célja: kölcsönös szakmai együttműködés a gyermek fejlődése érdekében.

Az óvodai élet során kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálatokkal / vizsgálatok, szakmai segítségadás, szakvélemény kérése, beiskolázás segítése, mentorálás, információcsere.

 A gyermekjóléti szolgálatokkal / információ átadás, gondozásba vétel, segítségnyújtás, közös családlátogatás, gyűjtés.

 Az egészségügyi szakemberekkel: védőnővel, háziorvossal, fogorvossal/ szűrések, előadás, segítségadás.../  A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és szükségletekhez.  A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvodának kezdeményezőnek és nyitottnak kell lennie.

Az iskolával való kapcsolattartás elemei: tanítók látogatása az óvodai csoportokban -  az első tanítási napon az óvodapedagógusok segítik a tanítókat – az óvodapedagógusok ősz végén meglátogatják az elsősöket,  beválásról tapasztalatcsere.

Könyvtár: Látogatások, ismerkedés a könyvtárral, könyvtári viselkedés tanulása könyvhasználat, könyvcsere. Részvétel a könyvtár rendezvényein. Könyvtári órák szervezése óvodásoknak.

Óvoda és a művészeti iskolák, együttesek:  E program szükségessé teszi , hogy az óvoda jó kapcsolatot alakítson ki a környezetében működő zeneiskolával/ zeneovi, évszaki koncertek/, művészeti együttesekkel / tánccsoportok,zenekarok/ A művészeti nevelés segítése -  a muzsika, tánc, művészeti alkotások, a környezet esztétikai értékei általuk megjelenhetnek az óvodában. A kapcsolattartás formái: hangversenyek, kiállítások, egymás rendezvényein való részvétel.

Az óvoda és a közművelődési intézmények: Az intézmények kínálatából úgy válogasson, hogy az elősegítse a nevelési feladatok sokoldalú, színes megoldását, de zárja ki azokat a kezdeményezéseket, melyek az óvoda pedagógiai elveivel, tartalmával nem összeegyeztethetők.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

JÁTÉK

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad –képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermekek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul kell kielégülnie. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait a játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé.

A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, óvodában is a felnőtt – szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.

A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket, élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus szerepjátékhoz, a konstruáló játékhoz, a szabályjátékokhoz.

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival érheti el.

 Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabad játék túlsúlyának érvényesülését.

A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia.

A belülről indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Továbbá célunk, hogy minél sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék, és a játékba integrált tanulás.

Az óvodapedagógus feladatai:

 

1.A játékhoz szükséges feltételek biztosítása

Alkotó kedvű légkört elsősorban olyan játékkal érhet el az óvodapedagógus, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel, milyen eszközzel jeleníti meg azt, milyen helyet választ és mennyi ideig tart a játéka. Az óvodapedagógus feladata, hogy teremtse meg ezeket a feltételeket. A játékos légkört segíti a sok új ötlet is, a kellő időben adott segítség, megerősítés újszerű játékeszközzel. A csoportban csak annyi szabályt vezessünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, az elképzelések valóra válását.

A kreatív légkör segíti a gyerekek ötleteinek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. A szabad játék során a gyerekek feszélyezettség nélkül tudjanak önállóan vagy társaikkal önfeledten játszani.

Az óvodapedagógus kezdeményezésére a gyerekek szívesen vesznek részt az énekes, mozgásos játékokban. A képességfejlesztő játékoknál a gyermek válasszon szabadon a felkínált szerepek, játékhelyzetek, társak között. Az óvodapedagógus az együttjátszás során teremtse meg a kezdeményezett játékokhoz szükséges témát, eszközöket, szabályokat és a helyet. Az óvodapedagógus őszinte, mély, átérzése serkenti a gyermekeket. Az oldott légkör érdekében bátran használjon humoros kifejezéseket és tréfás szavakat.

-A különböző típusú játékokhoz szükséges hely biztosítása

A gyermekek a csoportszobában szükség szerint önállóan, míg erre nem képesek az óvodapedagógus segítségével alakítsanak ki játékuk számára megfelelő helyet. A csoportszobákban legyen helye a többféle állandó és variálható”kuckóknak”. A programban jelentős szerepe miatt kiemelkedik a meghitt mesesarok, mely egyúttal a dramatizálás, bábozás helye. Itt kaphat teret az átváltozáshoz szükséges kellékek „ kincsesládája” is.

Az intellektuális érzelmeket kiváltó séták során összegyűjtött tárgyak, termések, növények, képek a kincseket őrző sarokban kapnak helyet, amit a gyerekek alakítanak ki és rendeznek különböző szempontok alapján.

A rajzolásnak, festésnek, szövésnek tárgykészítő népi játékoknak legyen meg az állandó helye. Az ehhez szükséges anyagok, kellékek, eszközök mindegyik játékidőben álljanak a gyerekek rendelkezésére.

A gyermekek játéktere jelentősen megnövekszik az udvaron, ezért ösztönözzük őket arra, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak. Az időjárás függvényében az óvodapedagógus segítse az udvari szerepjátékok kibontakozását / pl. népi játékok, mozgásos játékok, ügyességi és sportjátékok feltételeinek megteremtésével.

-A játékhoz szükséges idő

A játéktevékenység az óvoda kinyitásával elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszanak. A játék folyamatosságát a folyamatos napirend jól biztosítja, így a gyermekek egybefüggően játszhatnak több órán keresztül. E programmal működő óvodákban a 3-4 éves gyermekek szinte egész nap játszanak, egyedül, egymás mellett, néha összeverődve, kivéve a tisztálkodás, alvás és étkezés idejét.

Az 5-6-7 éves gyermekek már összeszokott csoportokban játszanak. A csoportok kialakulásához, szerepek elosztásához több időre van szükség, mint a kisebbeknek. Ezért az óvodapedagógus kísérje figyelemmel a játékot és törekedjen arra, hogy csak akkor ajánljon más játékot, ha már a gyermekek játéka felbomlóban van, s azt a körülmények miatt szükségesnek látja. A nagyobb gyermekeknek az óvodapedagógus biztosítsa a több napon keresztül tartó játékot, hogy olyan tulajdonságuk, mint az állhatatosság kialakulhasson. Törekedjen arra, hogy a gyermek minél több időt kapjanak az udvari játéktevékenységhez.

-A kreativitást segítő játékeszközök

A játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Az óvodapedagógus a játékhoz olyan eszközt biztosítson, mely ízléses, praktikus, egyszerű félkész játék, hogy sokféle ötlethez, játékfajtához ihlessen.

A 3-4 éves gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, melyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióját, másodsorban hagyományos szerepjátékokhoz szükséges kellékek/ papás-mamás, fodrászos, orvosos/, amely ösztönzi a gyermekeket a szerepjátékra, harmadsorban az esztétikai neveléshez/ vers, mese, ének, rajzolás6 szükséges kellékek, csengő-bongó hangszerek.

Az óvodapedagógus a 4-5-6-7 éves korosztálynak bővítse az eszközválasztékát, elsősorban a szerepjátékokhoz kapcsolódó kellékekkel, az azonosulást segítő ruhadarabokkal, másodsorban értelem és képességfejlesztő játékokkal, amit a gyermekek egyénileg vagy mikro csoportban óvodapedagógussal vagy egyedül játszanak.

Az udvari játékok zömmel a gyermekek nagymozgását elégítik ki, de ha az időjárás engedi legyen mód kirakni a csoportszobai játékeszközöket, s ott is megteremteni a nyugodt, kreatív játékot/ barkácsolást, rajzolást, festést, konstruálást, stb./

-A gyermekek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe

A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játék tartalmát gazdagítják. Az óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy a családban, óvodában; tágabb természeti-és társadalmi környezetből szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra és újra átélhessék játékidőben. A programban kiemelt szerepet kapnak a séták, erdei óvodai programok. Ezek fejlesztő hatása meg kell, hogy mutatkozzon a gyermekek tapasztalatgazdagságában. Tapasztalatszerzésre adódó helyi lehetőségek:pl. a gyermekek szüleinek munkahelye, élelmiszerbolt, zöldséges, piac, fazekasműhely, posta, fagylaltozó, építkezések, orvosi rendelő, gyógyfürdő stb. A Kis-Balaton közelsége miatt évszakonkénti megfigyelések szervezhetők a Kányavári –szigetre, a Bivalyrezervátumba, állatsimogatóba.

 

2.A szűkebb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás során

3.A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének alakítása, a gyermekek egyéni sajátosságaihoz igazodva

A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták, folytatódik az a fajta manipuláció, amely a játékeszközök rakosgatásában érhető utol, vagyis a gyakorló játék. Ezért legyen módja a gyermekeknek megismerni az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait, így a véletlen cselekvéshez örömérzés társul. Ez az örömérzés ad alapot a cselekvés többszöri megismétléséhez, mely szinte ritmikusan jelentkezik. Az óvodapedagógus biztosítsa a gyakorló játékhoz szükséges eszközöket, s játékával adjon mintát a játékok helyes használatához, a játékok elrakásához. Ez a tevékenység jól fejleszti a szem-kéz koordinációt, kezesség-szemesség kialakulását, hat a laterális dominencia kialakulására.

Az óvodapedagógus kísérje figyelemmel a gyermekek halandzsázását. A többszöri ismétléssel elmondott szöveg ritmusa a gyermekekben pozitív érzelmeket kelt. Az óvodapedagógus maga is mondjon halandzsa jellegű népi mondókákat. Az udvaron is biztosítsa a gyakorló játék lehetőségét. Erre legalkalmasabb a homok, víz, és olyan kisebb-nagyobb tárgy, melyet a gyermek a saját szabályai szerint rakosgat.

Az óvodapedagógus segítse a gyermekek játékát továbbfejlődni. már a legkisebbeknél is megjelenik a szerepjáték. Az óvodapedagógus maga is szervezzen, vállaljon szerepeket, hogy a különböző kapcsolatok kialakítása minta legyen a közös cselekvéshez. A kicsik játékában kapjon teret pl. a papás-mamás játék, fodrászos, orvosos, melyek egyszerű mozzanatokat jelenítenek meg együttlét, együttmozgás formájában. A gyermekek vállaljanak szerepeket, használjanak szimbólumokat a „mintha” helyzetek megteremtéséhez.

A rendszeres, többször ismétlődő meseélmény igazi táptalaja a dramatizálásnak, bábozásnak. Az egyszerű mesék megjelenítésében legyen résztvevő az óvodapedagógus, adjon modellt egy-egy szereplő megformálásához. Kezdetben használjanak kellékeket a képzeleti képek megjelenítéshez, illetve a beleélő képesség, az önkifejezés fokozása érdekében. A bábozás először az óvodapedagógus előadásával jelenjen meg az óvodában. A bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges kellékeket lehetőség szerint a gyermekekkel közösen készítse el.

A jó példa nyomán a gyerekekben fokozódik a mesedramatizálás igénye. A gyermekek báboznak, dramatizálják a meséket, hogy a meseélmény többoldalú örömszerzés legyen számukra.

A konstrukciós játékhoz kapcsolva jelenjen meg a barkácsolás. A gyermek konstrukciós játékára legyen jellemző a formagazdagság. A gyermek élje át „az én készítettem” alkotás örömét. Adjon az óvodapedagógus lehetőséget arra, hogy a gyermekek a maguk készítette alkotásaikat, konstrukcióikat vigyázzák, féltő gonddal őrizzék. A szerepjátékot és a dramatizálást egészítse ki az építő, konstrukciós játék. Később legyenek képesek arra, hogy bonyolultabb formákat, tárgyakat, alkotásokat hozzanak létre. Használjanak különböző anyagokat, eszközöket.

A gyermekek játszanak olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi –és szabályjátékokat, amelyek könnyen betarthatók. Az óvodapedagógus szervezzen olyan szabályjátékokat, amelyek a gyermekek mozgásigényét is kielégítik. Szerettesse meg a szabályjátékokat. A gyermeknek adja meg azt a lehetőséget, hogy ők maguk is hozzanak létre szabályokat. Legyenek a játék vezetői maguk a gyermekek is.

A nagyobb gyermekek játékában is megjelennek a különböző játékfajták. Gyakran előfordul kutató manipuláció, ha ismeretlen mozdulatokat, fogásokat igénylő eszköz kerül a kezébe. Dominánsan jelentkezik az érzelemmel telített szerepjáték, a „mintha” helyzet, amelyhez különösen erős képzelőerő társul. Az óvodapedagógus segítse a gyermekeket abban, hogy a beleélés kifejtett formája kialakulhasson, minél többféle szerepet megformálhasson és a szerepegyeztetésben sikeresek legyenek.

A gyermekek játékelgondolása fejlődjön, Jelenjen meg többféle ötletből kialakított tartalmas játék, amely fejleszti a gyermekek kommunikációs készségét, szabálytanulási készségét, társakhoz való viszonyát, az együttes cselekvő képességet.

4.A gyermekek beszédkészségének fejlesztése játék közben

A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására.

Az óvodapedagógus szerepvállalásai modellértékűek a szókapcsolatok, nonverbális jelzések/ mimika, gesztus/ hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében.

A hangszínnel, hangerővel bánni tudást a dramatikus játékok segítik elő. Az óvodapedagógus által kezdeményezett anyanyelvi játékok adjanak teret az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez/ pl. hangutánzó játékok, légzési technikát segítő játékok, szinonimakereső játékok, stb./

5.Az óvodapedagógus játéksegítő módszerei

Legyenek szituációtól függőek. A gyermekek nyugodt játéka esetén, vagy ha érezhető, hogy a gyermekek problémamegoldóak, az óvodapedagógus irányítása legyen a játékot követő, szemlélő, hagyja a gyerekeket cselekedni.

A kiscsoportosok esetében – ha szükséges - legyen kezdeményező, modellnyújtó játszótárs. Ebben a játékhelyzetben is legyen támogató, engedő és elfogadó. Segítsen azok játékában, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények.

Az óvodapedagógus avatkozzon be a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét, játékát.

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

     A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni.

     Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték.

     Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák.

     Bonyolult építményeket képesek kreálni.

     Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására.

     Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok.

     Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető.

                        

VERSELÉS, MESÉLÉS

 

Az érzelmi biztonság megadásának, az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermekeknek érzéki - érzelmi élményeket adnak.

A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének legfőbb segítője. A mese képi és konkrét formában –feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat.

A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának, és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást is kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre.

A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységéhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett, intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.

A gyermek saját vers – és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.

A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.

Az óvodában a népi, klasszikus és kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.

A tevékenység célja:A gyerekek érzelmi,-, értelmi és etikai fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével.

Az óvodapedagógus feladatai

 

1.A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása

Csak a művészi értékű irodalmi alkotások biztosítják az esztétikai élmény mélységét. Ezért a mű választásában érvényesüljön a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság.

Az óvodapedagógus a 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és a legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből állítsa össze. Olyan meséket válasszon, amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlések jellemzik. Később a gyermekek meséi már lehetnek többfázisos szerkezetű állatmesék, dramatikus népszokások, realisztikus mesék. Kapjanak helyet a magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséi is. Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát.

Az óvodáskor a mesehallgatás igazi ideje. Az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken, a novellisztikus-realisztikus meséken át repüljenek be a klasszikus tündérmesék, a tréfásmesék és a műmesék a gyermekek mesetárába.

A gyermekek a meseregényeket is szívesen hallgatják, folytatásokban napokon keresztül izgatottan várják. A gyerekek versanyaga gazdagodjon a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Ismerjenek meg olyan közmondásokat, amelyeket a környezet gyakran hangoztat. A kiválasztott versek, mesék erősítsék meg a környezet megszerettetését, a néphagyomány éltetést, az évszakok szépségét.

2.A 3-5-7 éves korban megjelenő tartalmak biztosítása

Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermek első igazi versélménye mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapadnak. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok nagy élvezetet jelentenek a gyerekeknek, mert a felnőtt ölében, testmelegében teljes biztonságérzetben hallgathatják. Az óvodapedagógus teremtsen minél több lehetőséget a rigmusok ismételgetésére.

Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktassuk rá a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására. A mese többszöri meghallgatása után legyenek élvezői a mese dramatikus feldolgozásának. Először az óvodapedagógusok, a nagyobb gyermekek, majd a kicsik fokozatos bevonásával próbálják megjeleníteni az egyszerű meséket. Rövid, improvizált jelenetek bemutatásával ismerjék meg a bábokat. Az óvodapedagógus mutasson be párbeszéd formájában előadott ötletes jeleneteket. A bábok számát fokozatosan növeljük.

A vers, mese, dramatikus játékokhoz csak kellékeket használjon az óvodapedagógus, ami elősegíti a képzeleti képek előhívását, s a meséhez való erős kötődés kialakulását. Óvakodjon más eszközök használatától.

Az óvodapedagógus és a nagycsoportos korú gyermekek bábozzanak, dramatizáljanak, minél több alkalommal a kisebbeknek.

A nagyobb gyermekekben kialakul a mese és a vers szeretete. Igénylik, izgatottan várják az óvodapedagógus meséit. A gyermekek arcán megjelenik a megfeledkező áhitat, a figyelő ámulat. Játékukban mind gyakrabban előfordul a mesélés, bábozás és az ismert szövegű mondókák, halandzsa szövegű kiolvasók ismételgetése. Az új versek kapcsolódjanak a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz. A gyermekek pozitív személyiségjegyeinek megalapozása érdekében a mese mondanivalóját erősítsék meg egy-egy közmondással.

A nagycsoportos gyermekek körében is minden adandó alkalmat használjon fel az óvodapedagógus kiolvasók, rigmusok ismételgetésére. Gazdagodjon a nagyok mondókarepertoárja. A gyermekek játszanak a rímes találós kérdésekkel, alkossanak együtt rímjátékokat. Ismételgessék az előző években tanult verseket. Az új versek bemutatása kapcsolódjon a gyermekek élményeihez. Az óvodapedagógus ügyeljen a szavak gondos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozásra. A nagycsoportosok a hallott egyszerű meséket kis segítséggel tudják dramatizálni, esetleg bábozni.

Az óvodapedagógus –főleg a délutáni pihenés alatt- olvasson a gyermekeknek folytatásos mesét. A gyermekek próbálják a mese önálló befejezését. Fejezzék ki a mese cselekményét mozgással, mimetikus játékkal. Az óvodapedagógus a meseszereplők jellegzetes tulajdonságai alapján keressen olyan közmondásokat, amelyekkel meg tudja erősíteni a a mese vagy egy-egy szereplő erkölcsi mondanivalóját.

A mesehallgatáshoz, a csoportban kialakított szokás szerint, pl. zenei szignállal, mesepárnákkal, énekkel, gyertyagyújtással várja az érkező gyermekeket egy héten át-a mesétől függően akár rövidebb ideig is- ugyanazt a mesét hallják a gyermekek, hogy aztán a következő héten eljátszhassák.

Az óvodapedagógus igyekezzen minél több gyermeket bevonni a mesefelidézésbe. Erősítse a gyermekeknek a mesealakok helyzetébe történő beleélő képességét. A tevékenység befejezését jelezheti pl. egy elképzelt mesebeli utazás befejezése, a gyertya elfújása.

 

  1. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus

játékokkal

A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátíthatják a helyes kiejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet.

A népi mondókák segítségével tisztítható a magán-és mássalhangzók helyes ejtése, a megfelelő artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerűségei. A gyermekek a meséből, versekből sok új fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékban, dramatikus játékokban kibontakoztathatják a szabad önkifejezésüket.

A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra.


A fejlődés várható eredménye az óvodás kor végén

 

     A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat.

     Várják, igénylik a mesehallgatást.

     Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak és maguk szórakoztatására is.

     Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét.

     Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC

 

Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok az éneklés, az énekes játékok a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek. Egyben felkeltik zenei érdeklődésüket, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének - zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zene nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását.

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek / ritmus, éneklés, hallás, mozgás/ és zenei kreativitásának alakulásában.

A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermek hovatartozását is.

            A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének.

A zenei nevelés célja:a közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát.

A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket.

Az óvodapedagógus feladatai

 

  1. A felhasznált zenei anyagok igényes, az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása

Az óvodai zenei nevelés során a gyermekek mondókákat, énekes játékokat, komponált gyermekdalokat ismernek meg. A mondókák, énekes játékok a zenei anyanyelvünk művészi értékei.

A 3-4éves korú gyermekek ismerjenek meg elsősorban olyan ölbeli játékokat, amelyeket a felnőttekkel közösen játszanak. Legyen ezek között arc-, kéz-, ujj-, lovagoltató játék. A szeretet-kapcsolat, a biztonságérzet kialakításának egy láncszeme a tapintásos kontaktussal összekapcsolt zenei élmény. A kicsik egyszerű 4-5 hangból álló olyan énekes játékokat ismerjenek meg, amelyek játéka álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszhatóak. A gyermekek mindössze 1-2 komponált gyermekdalt tanuljanak meg az ünnepek köszöntésére.

A 4-5 éves gyermekek tanuljanak mondókákat, és még mindig játsszon velük az óvodapedagógus ölbeli játékokat. Ismerjék meg a csigavonal, hullámvonal, szerepcserére épülő játékokat. A nyolcad, negyed, ritmusképeken túl megjelenhet már a szinkópa is. Az óvodapedagógus az alkalmi dalokat úgy válassza ki, hogy azokhoz utánzó mozdulatokat, játékokat lehessen kitalálni.

Az 5-6-7 éves gyermekek legyenek „anyáskodóak”, játszanak minél több ölbeli játékot a kisebbekkel. Ezek egyik játékos lehetősége a kiolvasó, amit különböző játékhelyzetekben is alkalmaznak a gyerekek.

A zenehallgatáshoz olyan műveket gyűjtsön az óvodapedagógus, amit maga tud előadni és amelyek felkeltik a gyerekek érdeklődését az értékes zene iránt. Az óvodapedagógus érzelmi hatású dalokat, népdalokat énekeljen, de jelenjenek meg zenei anyagában a rokon-, és más népek dalai, valamint a magyar komponált műzene, az altatódalok és a klasszikus műzene is. Hangszeren/ furulyán, zongorán stb./ játszó óvodapedagógusok hangszeres előadása is biztosíthat zenei élményt.

 

  1. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása

A 3-4 éves gyermekek legjellegzetesebb játéka az ölbeli játék. A gyermekek a jóízű játékok közben közvetve szerzik meg a zenei készségeket és ismerik meg az alapfogalmakat. Tudjanak halkabban, hangosabban beszélni, mondókákat mondani és énekelni. Figyeljék a csendet, a környezet hangjait és a dallamjátszó hangszerek hangszínét. Érzékeljék különböző mozdulatokkal az egyenletes lüktetést. Az óvodapedagógus ismételgesse a gyermekek nevét, jelét, csalogassa őket énekelve a közös játékba, tevékenységbe. Az óvodapedagógus keltse fel a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, hogy képesek legyenek az áhitatos zenehallgatásra. Minél több zenei élményt közvetítsen, elsősorban énekes előadásával.

Az évszakonkénti hangversenyek keretén belül a gyermekeknek legyen lehetősége 2-5 percig hegedűn, trombitán, zongorán, gordonkán, fuvolán, klarinéton megszólaló műveket meghallgatni, ezeknek a hangszereknek a nevével, hangszínével megismerkedni a zeneiskola tanárai és növendékei segítségével. Lehetőség szerint az érdeklődő szülők is vehessenek részt ezeken a hangversenyeken.

A körjátékok közül az óvodapedagógus már nehezebbet válogathat, pl. szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító játékokat. Lehetőséget kell biztosítani, hogy a városban működő iskolai és felnőtt néptánccsoportok bemutatóival, hogy a népviselettel, néptánccal is megismerkedjenek a gyerekek. Kedvük szerint a társaikkal, szüleikkel együtt bekapcsolódhatnak a táncokba, próbálgathatják az egyszerűbb mozgásokat. A nagycsoportosok közül az érdeklődők az óvodai hagyományőrző csoportban ismerkedhetnek meg a néptánc alapjaival.

A tiszta éneklés érdekében a gyermekek minél többet énekeljenek önállóan. Énekeljenek egyénileg, kisebb csoportban halkabban és hangosabban, magasabban és mélyebben. Mutassák meg lelassított éneklés közben az énekek dallamvonalát. A gyermekek játszanak kérdés-felelet játékot, változatos szövegekkel és ritmusmotívumokkal. Érezzék az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát és a mondókák, dalok ritmusát. Használjanak többféle népi eszközt a ritmusérzék fejlesztése érdekében. A zenei élmény legyen mindennapos lehetőség az óvodában, kapcsolódjon minél többféle tevékenységhez.

Az 5-6-7 éves gyermekek tanuljanak meg néhány új mondókát, új énekes játékot és alkalomhoz illő műdalt. A tanult mondókáknak és gyermekjátékoknak találjanak ki szimbólumot. Ezek emlékeztetnek a tanult dalokra és lehetőséget adnak az ismétlésre, az élmények felelevenítésére. Az óvodapedagógus válogasson olyan dalokból, amelyben már a szünet, szinkópa is előfordul. A legidősebb óvodások szabálytartó képessége megengedi, hogy az óvodapedagógus bonyolultabb párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító-fogyó játékokat is tervezzen, amit e korosztály néptáncának is tekinthetünk. Az óvodapedagógus a gyermekekkel együtt variálja az énekes játékok mozgásanyagát olyan egyszerű táncos lépésekkel, amit a felnőtt minta utánzásával követni tudnak./ táncház/

Óvodánk rendelkezik a népviselethez igazodó fiú és lány öltözékkel- bő gatya, ing, mellény, kalapok, blúz. alsó-, és felsőszoknya, kötény, szalagok, gyöngyök,párták,kendők, stb. Ezeket a ruhákat viselik a néphagyományok éltetése során, a Búzavirág hagyományőrző csoport pedig a fellépései alkalmával.

Az óvodapedagógus a gyermek tiszta, szép éneklését minél gyakoribb énekléssel segítse elő. A hallásfejlesztő fogalompárokat, pl. halkabb-hangosabb éneklést kapcsolják össze a tempóváltoztatással vagy dallambújtatással.

A ritmusfejlesztés eredménye, hogy a gyermekek meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. A gyermekek játszanak minél gyakrabban zenei formaérzék fejlesztő játékokat, hogy különböző mozgással megérezzék a motívumok hosszát. Az óvodapedagógus fejlessze a gyermekek alkotó készségét, teremtsen arra lehetőséget, hogy egy-egy zenei feladatot többféleképpen lehessen megoldani.

3.A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása

A zenei nevelés szervezeti formája is kötetlen és kötött jellegű. A zenei képességfejlesztő játékokat kötetlen jelleggel mikro csoportos formában szervezze meg az óvodapedagógus. Ezzel a munkaformával a gyermekek egyéni képességeit figyelembe véve eredményesebben tud fejleszteni. A kötött szervezett énekes játékot lehetőleg a délelőtti levegőzés előtt tartsa meg vagy az udvaron.

Az óvodapedagógus a zenehallgatást kapcsolja különböző tevékenységekhez.

A programhoz a zeneiskolás növendékek évszaki mini hangversenye is társul. A gyermekek nemcsak hangszerek nevével, hangszínével, hanem a hangversenyeken szokásos kulturált viselkedési formával, öltözködéssel is megismerkednek. Képessé válnak a rövidebb művek meghallgatására és befogadására.

 

4.A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztő játékokkal.

A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segítse a helyes artikulációt, a szavak pontos, szép kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása éreztesse meg a nyelv kifejező erejét, szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segítse a magán-, és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle énekes játékok adjanak alkalmat a szókincs bővítésére.

 

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

 

     A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat.

     A gyermekek gátlások nélkül egyedül is tudnak énekelni.

     Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra.

     Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat.

     Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.

     Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.


RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

 

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalkotás, a kézi munka, az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.

Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret, változatos eszközöket. Maga a tevékenység és ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességhez igazodva segítik a képi – plasztikai kifejezőkészség, a komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását, és annak képi kifejezését a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.

Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, a mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.

A tevékenység célja: A gyermekek élmény-, és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek térforma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.

Az óvodapedagógus feladatai:

 

1.A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése

Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközök szükségesek. Az eszközök kiválasztásában a praktikum domináljon. Az alkotó-alakító tevékenységekhez a megfelelő hely olyan tér legyen, ahol a mozgó gyermekektől védett az alkotók köre. Az óvodapedagógus a munkaasztalt úgy alakítsa ki, hogy maximum 6 gyermek egyszerre kényelmesen elférjen. Az alkotó tevékenységhez olyan légkör szükséges, amelyben a gyermekek szívesen kapcsolódnak be az alkotó munkába. Az óvodapedagógus a tevékenységekhez biztosítson elegendő időt is, hogy a gyermekek lehetőleg addig alkossanak, ameddig a kedvük tartja. A különböző méretű anyagok elhelyezésére tároló eszközökre van szükség. Az eszközök biztonságos kezelését az óvodapedagógus egyenként mutassa meg a gyermekeknek. A rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz, anyagformáláshoz, szövéshez-fonáshoz, origamihoz, építéshez és műalkotással való ismerkedéshez az óvodapedagógus gondolja végig a feltételeket, s teremtse meg a mindennapi szabad játékban is.

2.A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése

Az óvodapedagógus az óvodába kerülő 3-4 éveseknek tegye lehetővé, hogy játszva ismerkedjenek meg az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. Kezdődjön el az esztétikum iránti érzékenység és értékelő képesség kialakítása, észrevetetve, együttesen gyönyörködve a saját alkotásokban, a mű –és népművészeti szépségekben. A tevékenységek, a képalkotás, a plasztikai munkák és az építés köré rendelhetők. Ezek ne különüljenek el élesen egymástól.

Az óvodapedagógus tervezze meg a képalkotó tevékenységek technikáját, eszközeit. Nem tervezhető a szándéktalan firka, és a látszólag forma-firka időszakában a téma. A gyermekeknek legyen lehetősége az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. A képalakítás jelenjen meg festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, agyagba, homokba karcolással, nyomattal. Az óvodapedagógus segítse a gyermekek képalakító készségeinek megindulását a szórt elrendezéstől a képelemek, a részformák elemeinek egymáshoz rendelésével. A gyermekek tetszés szerint vegyenek részt a plasztikai alakításban. Ismerjék meg az anyagok alakíthatóságát nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva stb. A 3-éves gyermekek ismerkedjenek meg az építés során a különböző tárgyak formáival, alakzataival. Tudjanak beszélni az alkotásukról, s örüljenek a létrehozott produktumoknak. Az óvodában kialakított ovigalériát ismerjék meg, a kiállított alkotásokat kiscsoportokban többször nézzék meg.

Az óvodapedagógus a 4-5 éves gyermekek alkotó-alakító tevékenységét segítse élményeikhez kapcsolódó témákkal, s azokhoz megfelelően illeszkedő technikával. jelenjen meg a gyermekek rajzában az emberábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények saját elképzelés alapján történő megjelenítése. A gyermekek gyönyörködjenek a gazdag formákban, a színkeveréssel alkotott színárnyalatokban. Használjanak ceruzát, krétát, filc-és rostironokat, fapálcákat, különböző vastagságú ecseteket a rajzok finomabb kidolgozáshoz. A gyermekek alakítsanak képeket papírból, fonalakból, textilből, termésekből. A plasztikai munkák során legyenek képesek a formák tagolására. Tudjanak játékukhoz kellékeket, valamint ajándéktárgyakat készíteni. Használjanak különböző formájú textilt, bőrdarabot, gallyakat, terméseket plasztikus formák létrehozásához. Az építés során variálják a teret, az építés lehetőségeinek részletezését. A gyermekek segítsenek az eszközök előkészítésében, elrakásában. Látogassák kisebb csoportokban az ovigalériát, nyilvánítsák ki véleményüket a kiállított alkotásokról. Mutassák meg szüleiknek a kiállított műveket.

Az 5-6-7 éves gyermekek alkotó és együttműködési készségét figyelembe véve az óvodapedagógus segítse a képi, plasztikai és környezetalakításból eredő aktív tárgykészítés bővülését. A képalkotás során a gyermekek alkossanak közös kompozíciót. Az óvodapedagógus gazdagítsa a technikai megoldásokat és az eszköz lehetőségeket, pl. batikok, kollázsok, plakettek, domborművek, viaszkarcok, lenyomatok, stb. alkalmazásával. A saját élményeken alapuló cselekményes témákban jelenjenek meg a mesék, versek, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai is. A gyermekek használjanak a képalkotáshoz minél eredetibb megoldásokat, jelenítsék meg a formákat, színeket egyéni módon. Egyénileg dolgozzanak lehetőség szerint gyermekeknek méretezett szövőszékeken. Az óvoda „legidősebbjeinek legyen igénye az ajándékkészítés – elsősorban az ünnepekhez kötötten- szüleik részére, de gondoljanak az óvoda legkisebbjeire és felnőttjeire is. Éljék át minél gyakrabban az ajándékozás örömét. Az óvodapedagógus segítse a gyermekeket a játékok, bábok, játékkellékek készítésében. Szülők segítségével gyűjtsék az alkotó-alakító munkához szükséges anyagokat. Legyenek megtervezői a környezetalakító, díszítő munkának. Vonják be szüleiket az óvoda segítésébe. Az óvoda galériájában legyen 5-6-7 évesek ízlésformáló, szemet gyönyörködtető beszélgető helye, ahol a műalkotások hangulati, formai, színbeli elrendezéséről esik szó. A gyermekek kisebb/csoportja/ csoportokban személyesen   találkozzon az ovigaléria alkotóival, kiállítóival. Legyenek büszkék óvodájuk galériájára, invitálják szüleiket, nagyszüleiket is a látvány megtekintésére.

3A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása

Az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak. Az óvodapedagógus egy héten egyszer tudatosan irányított mikro csoportos, kötetlen formájú tevékenységet szervezzen. Az egyéni segítségnyújtás érdekében egyszerre csak 5-6 gyermek vegyen részt a tevékenységben. Az óvodapedagógus tervezze meg annak lehetőségét, hogy minden gyermek ilyen formában megalkothassa az ajánlott eszközfeltételekkel képi-plasztikai elképzelését. A gyermekek jelenítsék meg személyiségük kivetített darabját, amelyben érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, fantázia és élményviláguk mutatkozik meg.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

 

- Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.

- A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása.

- Örül alkotásainak és a közösen elkészített kompozíciónak.

- Plasztikai munkái egyéniek, részletezőek.

- Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne.

- Megfogalmazzák az értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról.

- Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat, kellékeket.

 


MOZGÁS

 

A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok, feladatok, a pszicho motoros készségek és képességek kialakításának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket a sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása.

A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionáló képességek, különösen az erő és az álló képesség fejlődésére, melyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és az egészséges életmódra nevelés hatását.

            A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének-pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás-fejlődésére.

            A spontán - a játékban, azon belül a szabad játékban –megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.

A tevékenység célja: A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Cél továbbá a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermek szabad mozgáskedve.

Az óvodapedagógus feladatai:

1.A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása

A gyermekek nagymozgása/ járás, futás, kúszás, mászás/ jól fejleszthető az óvoda udvarán, ahol tér, mozgásfejlesztő eszközök állnak a rendelkezésükre. A szabad mozgás zavartalan gyakorlási lehetőséget ad az irányított mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. A mozgásos tevékenységeket, s azok eszközeit az óvodapedagógus mindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoportok összetételéhez tervezze.
A 3-4 éves gyermekek irányított mozgástevékenysége során a nagymozgásra helyezze az óvodapedagógus a hangsúlyt. Ismerkedjenek meg a futásgyakorlatokkal/ pl. futás különböző irányban, futás feladattal, különböző futásformák gyakorlása/ Játszanak ugrásgyakorlatokat/ pl. szökdelések, sorozatugrások, rövid nekifutásból fellépés, majd leugrás/. Ismerkedjenek a dobásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal/pl. hajítás helyből távolba, hajítás helyből célba, labda feldobás-elkapás, labda leütés-elkapás stb./

A mozgásos játékok adjanak teret a támaszgyakorlatok gyakorlására is/ pl. csúszások, kúszások, mászások/. A talajtorna eleme is jelenjen meg a játékokban/ gurulás a test hossztengelye körül/. A gyermekek játszanak minél több egyensúlyozó játékot. Az óvodapedagógus alkalmazzon többféle kézi szert a különböző típusú mozgásos játékokhoz. A mozgásfejlesztő játékok ne legyenek se túl könnyűek, se túl nehezek. Késztesse a gyermekeket elvárható erőkifejtésre. Az óvodapedagógus rendszerint mutassa meg a helyes mintát, és igényelje a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását. A csoportteremben legyen mozgásra késztető eszköz/pl. létra, szivacs-szőnyeg, stb./. Az óvodapedagógus ezeket az eszközöket cserélgesse a gyermekek érdeklődésének megfelelően.

A 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére kerüljön a hangsúly.  Az irányított mozgásos játékokban jelenjenek meg a futásgyakorlatok/pl. fussanak 3-4 akadályon át, fel-lelépéssel, átbújással, tárgyhordozással stb./. Az óvodapedagógus szervezzen ugrásgyakorlatokat/pl. egy lábon, páros lábon, szökdelésekből, valamint felugrás két lábra és leugrás két lábra, játékos helyből távolugró verseny/. A dobásgyakorlatok során próbálgassák a célba dobást egykezes felső dobással, babzsák távolba hajításával, haránt terpeszállásból. Minél gyakrabban játszanak labdagyakorlatokat, annál jobban tudják a labdát feldobni és elkapni, különböző testhelyzetekben gurítani. Az irányított mozgásos játékok során gyakorolják a támasz-gyakorlatokat/pl. csúszást, kúszást, mászást talajon és szereken.

 A talajtorna anyagaként jelenjen meg a guruló átfordulás és a kézen-állás előgyakorlata a” csikórugdalózás”. Kapjon kiemelt szerepet az egyensúlyérzék fejlesztése, a szem-kéz, szem-láb koordináció differenciálása. A gyermekek játszanak egyensúlyozó játékokat 5 cm széles vonalon, vízszintes és rézsútos szereken. Az óvodapedagógus szervezzen lábboltozat erősítő speciális járás- és gimnasztikai gyakorlatokat.

Az 5-6-7éves gyermekek mozgása már összetettebb, harmonikus ritmusú. Sokféle mozgáselemet ismernek, amit játékos formában szívesen ismételgetnek. Hangsúlyt kap ennél a korcsoportnál az észlelés, az alaklátás, a formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése, a finom motorika alakítása és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. Az óvodapedagógus minél gyakrabban tervezzen kisebb testrészekkel végzett mozgásokat. Használjanak különböző kézi szereket, pl. szalagokat, rövidebb-hosszabb botokat, kisebb-nagyobb labdákat és kendőket. A különböző típusú futógyakorlatokat sorverseny, váltóverseny, versenyfutás közben gyakorolják a gyermekek. Ismerjék meg a fokozódó furást, a gyorsfutást és a lassú futást.

Végezzenek ugrásgyakorlatokat. Szökdeljenek páros és egy lábon haladással. Végezzenek sorozatugrásokat, különböző magasságú és távolságban elhelyezett tárgyakon át. Néhány lépéses nekifutással gyakorolják a magas-és távolugrásokat.

Játszanak dobásgyakorlatokat. Dobjanak egykezes, kétkezes alsó-és felső dobással célba, 2 m magas kötél felett. Játszanak labdagyakorlatokat. Vezessék a labdát járás, futás közben. A gyermekek tudjanak párokban labdázni. Végezzenek támaszgyakorlatokat/pl. pók, rákjárás, talicskázás/. Ismerjék az óvodában tanult talajtorna elemeket: gurulóátfordulást, a test hossztengelye körüli gurulást és a lépő láb magasra lendítésével a kézenállást. Egyensúlyozzanak padon járással, fej-, kar- és lábmozgásokkal összekötve.

2.A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése közben

Az óvodapedagógus a gyermekek szabad mozgását a délelőtti és a délutáni játék és séta során biztosítja. Az irányított mozgásos játékokat mindhárom korosztálynak heti egy alkalommal szervezze meg, különböző időkerettel. A mindennapi testedzés: kocogás, a futás mindhárom korosztálynak ajánlott. Óvodánkban a futópályát a kerítés belső vonalát követve alakítottuk ki. Mozgásos percekre minden nap kerüljön sor. Az utánzáson alapuló mozgás, anyagát az óvodapedagógus gimnasztikai elemekből építse fel/pl. kartartások, testhelyzetek kar-, törzs-, térd-, és lábmozgások, valamint különböző irányú járásgyakorlatok/. A szabadban szervezett énekes játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségletének kielégítését.

                   

 

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

-  A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban.

     A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett mozgása kialakult.

     Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni.

     Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor.

     Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni.

     Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni.

     Tudnak helyben labdát vezetni.

     Célba dobnak egykezes felső dobással…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

 

A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság cselekvéses felfedezése során pozitív érzelmi viszony alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.

A gyermek miközben felfedezi a környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztonságos eligazodáshoz, a tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi, a tárgyi kultúra értékeit. Megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.

A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat tevékenységeiben is alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík-, és mennyiségszemlélete.

Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására.

 

A tevékenység célja: A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti-, emberi-, tárgyi világ értékei iránt. A környezet megismertetése közben a gyermekek a mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér-, és síkbeli szemléletének alakítása.

Az óvodapedagógus feladatai:

 

1.A 3-6 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása

A gyermekek a közvetlen környezetükben érzékeljék a környezet esztétikumait: hangokat, színeket, illatokat, formákat, az élet ritmusosságát.

A 3-4 éves gyermekek az óvoda elfogadása, megszerettetése után ismerkedjenek az óvoda közvetlen környékével. Figyeljék meg az évszakok szépségeit, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit. Gyűjtsenek leveleket, terméseket, kavicsokat, tollakat, évszakokra jellemző képeket. Beszélgessenek a család tagjairól. Ismerjék meg az óvoda utcáját, boltokat, fodrászatot, az ott található intézményeket, az utcában élő állatokat, növényeket, s ha vannak esztétikai alkotásokat is, pl. Szent István szobor. Beszélgessenek a környezetben látható formákról, nagyságbeli, mennyiségbeli jellemzőkről. Az óvodapedagógus a téli időszakban tegye lehetővé, hogy a gyermekek max. 5-10 perces vadállatokról készült videofilmet megtekinthessenek.

Az óvodapedagógus a 4-5 éves gyermekek tapasztalat-, és élményszerző sétáit az óvoda utcáján túl, az óvoda közvetlen környezetében szervezze meg. Törekedjen a megfigyelések, gyűjtőmunkák gazdagítására, differenciálására.

Tudjanak gyönyörködni az évszakok növényeiben. Keressenek összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között. Gyűjtsenek terméseket, azokat hasznosítsák az óvodapedagógus segítségével. Végezzenek rügyeztetést, magvak csíráztatását, hajtatást. Közösen készítsenek albumot az évszakokról gyűjtött képekből. Ismerjék a család fogalmát, tudják bemutatni családjukat.  A gyermekek látogassanak el az óvoda közvetlen környezetében levő orvosi rendelőbe, szolgáltató üzletekbe, intézményekbe. Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait. Ismerjék meg a személy- és teherszállító járműveket.

Az óvoda környezetében élő háziállatokat, bogarakat ismerjék meg. Évszakonként figyeljék a környezetünkben élő madarakat. Télen rendszeresen és folyamatosan etessék őket. A téli időszakban az óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy a gyermekek 10-15 perces vadállatokról szóló videofelvételt megtekinthessenek.

Az 5-6-7 éves gyermekek ismerjék meg az óvoda tágabb környezetét. Figyeljék meg az évszakok szépségét, a színek árnyalatát, a környezet szennyeződéseit/ víz, talaj, levegő, fény/, a növények fejlődési feltételeit. Kirándulás minden évszakban a Kis-Balatonhoz. Célja: a természetvédelmi terület védett értékeinek megismerése, a vízpart élővilágának évszakonkénti megfigyelése, a természetben végbemenő változások észrevétetése.  A távcső, nagyító, bogárnéző használatának megismerése, élményszerzés. A gyermekek ismerjenek meg gyógyfüveket, mezei virágokat, vadon termő ismertebb növényeket. Végezzenek egyszerű kísérleteket növényekkel, állatokkal, vízzel, levegővel, és a talajjal, pl. földi giliszta farm. A természet kincseit őrző sarokban a gyerekek osztályozzák az összegyűjtött anyagokat és lehetőség szerint hasznosítsák azokat. A gyermekek ismerjék meg a felnőttek munkáját, látogassanak el többféle munkahelyre, ahol szüleik dolgoznak. Helyi lehetőségünket kihasználva a nagycsoportosok ellátogatnak Víz világnapján a Gyógyfürdőre. A látogatás célja: a nemzetközi hírnevű gyógy centrumának megtekintése, ismerkedés a gyógyvíz gyógyászatban betöltött szerepével. A gyógyvíz, termálvíz, ivóvíz összehasonlítása.

Látogassanak el középületekbe: színházba, kiállító termekbe, építkezésekhez, könyvtárba, múzeumokba. Ismerkedjenek a könyvtárral, könyvkölcsönzéssel, a megfelelő könyvtári viselkedéssel.

Legyen ismeretük a szárazföldi, vízi, légi közlekedésről. Látogassák meg környezetük háziállatait, figyeljék meg, hol élnek. Hasonlítsák össze az ismert állatok környezetét, életmódját. Az óvodapedagógus videofelvételen mutassa be a vadon élő állatok környezetét, életmódját.

2.A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása

A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében mikro csoportban történik, közvetlen tapasztalat-és élményszerző udvari megfigyelések és séták alkalmával. Az óvodapedagógus hetente egy természeti-, emberi-, tárgyi környezeti téma megfigyelését tervezze. Az élmények egyeztetésére, az ismeretek rendszerezésére az ebéd előtti öltözködés, a gyűjtemények közvetlen megnézése az évszaki albumok összeállítása ad lehetőséget.

Évszakonként egy alkalommal erdei program megszervezésére kerülhet sor.

3.A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat-és ismeretszerzés során

A mikro csoportos tapasztalatszerzés lehetőséget ad a gyermek-óvodapedagógus személyes beszélgetéseire. Az óvodapedagógus minden gyermekre oda tud figyelni, minden kérdésre meg tud válaszolni. Ez a szervezeti forma kiválóan segíti a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztését. A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését, mint a kérés, tudakozódás, üzenetközvetítés. A gyermekek között erősödjön a tapasztalatok közzététele, a látottak folyamatos megbeszélése. Az óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy a gyermekek értelmesen, összefüggően kifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket.

 

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

     A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, munkahelyét, óvodájuk nevét.

     Tudják saját születési helyüket és idejüket.

     Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében.

     A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat.

     Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat.

     Ismerik környezetük növényeit, s azok gondozását.

     Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket.

     A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.

     Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat (pl. alá, fölé, közé, stb.).

     Kialakul a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszédük.

     Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához, a környezettudatos magatartás kialakításához szükségesek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

 

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka, és munkajellegű játékos tevékenység / az önkiszolgálás; segítés az óvodapedagógusnak és más felnőttnek; a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízatások teljesítése; az elvállalt naposi vagy egyéb munka; a környezet-, növény-, és állatgondozás, stb/

A gyermek munka jellegű tevékenysége:

- örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység

- A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, tulajdonságok/ kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság/ alakításának fontos lehetősége;

- A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.

A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos, konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.

A tevékenység célja: a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok alakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését.

Az óvodapedagógus feladatai:

 

1.A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek megszervezése, s azok feltételeinek biztosítása

Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. Kezdetben az óvodapedagógus segítségével, később teljesen önállóan, öntevékenyen végezzenek munka jellegű tevékenységeket. Az óvodapedagógus mindegyik munkafajtánál adjon mintát az eszközök használatához és a munkafázisok sorrendjének megismeréséhez. Úgy segítsen a gyermekeknek, hogy minél többször tudják átélni a tevékenység örömét, a célért végzett erőfeszítés szépségét, nehézségét. Az óvodapedagógus értékelése legyen buzdító, megerősítő, hogy a gyermekekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez. Mindhárom korcsoportnál nagy jelentőségű az önkiszolgálás-testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás.

A 3-4 éves gyermekek az óvodapedagógust figyelve vegyenek részt a növények gondozásában. Séta során a kerti munkában figyeljék a veteményezést, a növények fejlődését. Segítsenek a termések, falevelek elszállításában, a növények locsolásában, az érett gyümölcsök összeszedésében, stb. Az óvodapedagógus a legkisebb óvodásokat is vonja be az alkalomszerű munkába, ami lehet esetleges, de lehet szabályosan ismétlődő is. A szabályosan ismétlődő mindennapi munka a rend fenntartásáért végzett tevékenységek/ pl. a játékok elrakása, mosása, tisztítása, a terem díszítésében segítségnyújtás/.

Óvodánkban a tízóraizás folyamatosan történik. Vegyes csoportjainkban a nagyobbak folyamatosan vonódnak be az étkezés utáni teremrendezési feladatok ellátásába./ terítő hajtogatás, asztalok letörlése, székek elrakása a pihenéshez stb.

Az alkalomszerű ismétlődő munka a játékok elrakása, a csoportterem átrendezése, a tevékenységekhez használt eszközök kiosztása, összeszedése, az öltöző, mosdó rendjének megőrzése. Felelősi rendszer a mosdóban működik: A gyermekek segítenek a fogkrém adagolásában és vízfelelősként a vízzel való takarékosságot ellenőrzik, összegyűjtik a  fogkrém nélküli tiszta vizet, melyet a locsoláshoz használunk fel.

Ezeket a munkákat a gyermekek együtt végezzék a felnőttek átgondolt, konstruktív vezetésével. Az óvodapedagógus tervezze meg az egyéni megbízatások lehetőségeit/ pl. információk közvetítése, kisebbek segítése az öltözködésben, ajándékkészítés a kicsiknek, az óvoda dolgozóinak, a jeles napok előkészítése, stb/.

Az óvodapedagógus tervezze meg a lehetőségeknek megfelelően a gyermekek növény-, és állat gondozását. Óvodánkban mindhárom csoportban ékszerteknősöket gondoznak a gyerekek. Az óvodapedagógus a gyermekeket folyamatosan vonja be az etetésbe. A gyerekek tanulják meg az állatok védelmét, óvását, gondozását szeretetét. A terrárium takarítása a dajka feladata. A csíráztatás / pl. zsázsa, kukorica, bab/, rügyeztetés/ Borbála napkor/, vetés / Luca napján búza/ a jeles napok hagyományának felidézéséhez is kapcsolódik. A gyerekek szívesen vesznek részt fűszernövények, gyógynövények, virágmagok vetésében, gondozásában is. A gyerekek működjenek közre az élősarok gondozásában, a szobanövények átültetésében, öntözésében, a virágoskert ápolásában, az udvar tisztántartásában/ fű gondozása, avar gyűjtése, öntözés/.

A gyerekeknek az óvodapedagógus segítségével legyen lehetősége gondozni a madáretetőt, madárodúkat, a vizet pótolni az itatókban, a kerti tó tisztításában. Az óvodapedagógus irányításával készítsék elő a madarak étkeit.

A kerti szerszámokat önállóan használják, gondozzák. Minden évszakban segítsenek a járdák tisztításában.

Ezeket a feladatokat a gyerekek önálló vállalkozás alapján végezzék, soha ne alkalmazzon az óvodapedagógus kényszerítő eljárásokat.

A gyakori dicséret, elismerés hatásával érje el, hogy a gyerekek szívesen vegyenek részt a munkában.

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

 

       A gyerekek szeretnek közösen dolgozni.

       Örülnek, ha a kötelességüket teljesítik.

       Önállóan, igényesen végzik az önkiszolgáló munkát.

       Szívesen vállalkoznak egyéni megbízások elvégzésére.

       Szívesen közreműködnek a növények- és állatok gondozásában.

       Örömmel segítenek a kisebbeknek.

       Szeretnek meglepetést készíteni a kisebbeknek, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak és az óvodát segítő iskolának, felnőtteknek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A TEVÉKENYÉSGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kiránduláson, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.

Az óvodai tanulás elsődleges célja: Az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást segítő környezet megteremtése során épít a gyermek előzetes tapasztalataira, ismereteire,

A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségeinek biztosítása, kreativitásának erősítése.

A tanulás lehetséges formái az óvodában:

- az utánzásos, minta-, és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás, szokások alakítása

- a spontán, játékos tapasztalatszerzés, - a játékos, cselekvéses tanulás

- a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés

- az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés

- a gyakorlati problémamegoldás

           Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

Programunk szélesen értelmezi a tanulást. A gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általa fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. Nem fér kétség ahhoz, hogy az óvodás gyermek értelmi képessége, észlelése, érzékelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű és szemléletes gondolkodása leginkább a játékon keresztül fejlődik.

Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási lehetőségek, mint az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is magába foglalja.

Az utánzásos, minta és modellkövetésese magatartás- és viselkedéstanulás folyamatában mindvégig az óvodapedagógus a főszereplő. Később felerősödik a társak hatása is.

A programban helyet kap az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás, melynek számtalan probléma és feladatmegoldás lehetősét adják a gyermekeknek. A program felfogása szerint a játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek befejezése után igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz vagy újat kezdhetnek. Egyetlen napon borul fel ez az alapelv, amikor az óvodapedagógus szervezett mozgástevékenységet tart.

A szervezett tanulás formái/mindhárom csoportnak egyaránt alkalmas/

Kötelező

Mozgás, mozgásos játékok

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

 
Közvetve kötelező

Verselés, mesélés

Dramatikus játék

 
Kötetlen Rajzolás, mintázás, kézimunka Ének, zene, énekes játék
    A külső világ tevékeny megfigyelése

A szervezett tanulás munkaformái

Frontális

Mozgás, Verselés, mesélés, Dramatikus játék

Zenés, mozgásos percek, Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Futás-kocogás

Mikro csoportos

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc, Rajzolás, mintázás, kézimunka

A külső világ tevékeny megismerése

Egyéni Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint

 

A program megvalósításához szükséges tanulási módszerek

 

A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja. Az óvodapedagógus az eljárásait változatosan, mindenkor az adott szituációnak megfelelően kombinálja. A játékosság, a közvetlen tapasztalat szerzéshez  kapcsolódó gyűjtögetés, elemezgetés, rendszerezés minél gyakrabban jelenjen meg a tevékenységekben. Az óvodapedagógusok törekedjenek módszertani kultúrájuk kiművelésére.

Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez

A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést kapnak. Ezért az óvodapedagógus törekedjen arra, hogy mindegyik gyermek mindennap kapjon valamilyen pozitív megerősítést. Kerülje a sztereotip értékeléseket/ ügyes vagy, stb./, helyette a gyermekek konkrét, jó cselekedetét, tettét emelje ki. Az óvodapedagógus alkalmazza a differenciált, árnyalt értékelést.

Alkalmazza a jutalmazás sokféle módszerét: simítás, pillantás, testközelséget, gesztust, mimikát, szóbeli közlést, egyénileg, a csoport és a szülők előtt egyaránt.

Az óvodapedagógus tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ne kerüljön sor az óvodában tárgyi jutalmazásra/ kerülje a képek, pontok osztogatását/

Az óvodapedagógus a tanulási szokásokat alakítsa úgy, hogy egy gesztus, egy tekintet, egy átrendeződés, egy kérdés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A gyermek az óvodáskor végére belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá szocializálódik.  A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához:

a/ A testileg egészségesen fejlődő kisgyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finom motorika. Mozgását, viselkedését testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

b/ A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez.. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.

 A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:

- az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.

- megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása, és átvitele.

- a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek:

- Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán –és mássalhangzókat; / a fogváltással összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek/ Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.

- Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakáscímét, szülei foglalkozását; felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; Felismeri az öltözködés és időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait; kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, melyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.

c/ Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben  készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására; képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyerektársaival .

A szociálisan érett gyermek:

- egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését.

- feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb - szükség szerint kreatív - elvégzésében nyilvánul meg. Kitartásának, munkatempójának, önállóságának önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

3. A három éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelés célja és feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése.

4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke:

 

  • Gyermek konyhabútor, szobabútor, hatszögletű faasztal székekkel barkácsoláshoz, ollók, ragasztó,

- „Kincsesláda,” bábok, fejmaszkok, könyvek, gyertyák, magnó,

  • Hangszerek: furulya, metallofon, dob, ritmusbot, csörgő, triangulum, cintányér (kicsi-nagy), csengő, népi hangszerek....
  • Képalakításhoz különböző méretű rajzlapok, színes papírok, festékek, színes ceruzák, zsírkréták, pasztellkréták, filctoll, viaszkréták, fonalak, anyagok, madzag, stb.
  • Plasztikai munkához agyag, gyurma, fadarabok, termések, magok, kavicsok, szövőkeretek, fonalak, korongozó, stb.
  • Esztétikus ovigaléria
  • Video szoba Tv-vel
  • Videó- és magnófelvételek lejátszó lehetőséggel: zenei élményközvetítéshez, vadállatok életének megismertetéséhez, az óvoda ünnepeinek, hangversenyeinek, ovigalériai események rögzítéséhez, többszöri megtekintéséhez.
  • Esztétikus élősarok a természet kincseinek gyűjteményével
  • Az erdei óvodai programokhoz nagyítók, kosarak, 3 alkalom utazási költsége vagy iskolabusz biztosítása az nagyobb gyermekeknek/ középső-nagycsoport/ stb.

Állatok Világnapjához kötődően állatsimogató meglátogatásának költségei/ utazás és belépők/

    Erdei óvoda / legalább három nap/ utazási és foglalkoztatási költségei

    Múzeumok látogatása a programunk specifikumához kapcsolódó témákban/ utazás,

    belépők.

    Közlekedés témakörhöz kapcsolva vasútállomásra, reptérre utazás és csoportos utazási

    költségek.

    A hagyományos szüreti felvonuláson a lovas kocsizás díja

  • Az udvaron pódium-szerű lehetőség, ahol énekes játékokat, dramatikus játékokat, bábjátékokat játszhatnak a gyermekek.
  • Kijelölt futópálya, ahol a gyermekek a napi kocogó-futó edzéseiket megtarthatják.
  • Különböző kézi szerek a zenés-mozgásos percekhez, hetente szervezett mozgásokhoz: rövidebb-hosszabb szalag, bot, kendő, zászló, henger, tornapadok, labdák, ugrózsámolyok, szőnyegek, lapok, zászlók, babzsákok stb.
  • Bábjátékhoz paraván, árnyjátékhoz lámpa, zseblámpa. Udvari játékhoz dömperek, rollerek, biciklik.
  • Szakkönyvek közül az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” c program ajánlásaiból, valamint a kompetencia alapú óvodai nevelés programja és kiegészítő segédletei.

Gyermektánc tanuláshoz: az „ Így tedd rá” program eszközei / táncos tulipánok, gumik,párnák, Cd lejátszó,stb.

Néphagyomány éltetéshez: gyermek néphagyományos ruhák/ fiú - lány/, kalapok, botok, kardok, köcsögök, táncos üvegek, párták, szalagok, gyöngyök stb.

Digitális eszközök:

- internet elérhetőség az óvodai csoportokban is

- számítógép mindhárom csoportnak / kommunikáció napi felkészülés segítése/

- fényképezőgép mindhárom csoportban

- színes fénymásoló, nyomtató

- Pedagógiai előadásokhoz, rövid videofilmek megtekintéséhez projektor és kivetítő

- Meséléshez: jelképes, sematizált kellékek a mesedramatizáláshoz, fejmaszkok,

-A környezet tevékeny megismeréshez: homokozó – vizező, elektromos vízmelegítő, kiskosarak, nagyítók, gyermektávcsövek, bogárnézők, magok, föld, különböző méretű cserepek, madárodúk, madáritatók, óvodakert, terráriumok, földgömb, kerti szerszámok /lombgereblye, seprű, hólapát/, színes újságok, diavetítő, diaképek, hőmérő, képeskönyvek, akvárium, tűzhely /aszaláshoz, szárításhoz, sütéshez, / különböző méretű és formájú gyertyák, stb.

Zenei neveléshez: ritmusfejlesztő eszközök, Cd lejátszó, zenei cd-k,

Mozgásfejlesztéshez: kéz-láb készlet, kötelek,

Népi kézműves technikákhoz: rafia, szövőkeretek, fonalak, gyapjúfonál, agyag, kukoricacsuhé, gyöngyök, nemez, bőrök, ruhaanyagok, stb.  


Legitimációs záradék

  1. Jelen Pedagógiai Program elfogadása a nevelőtestület jóváhagyásával lehetséges, amelyet az intézményvezető hagy jóvá.
  2. A Pedagógiai program azon rendelkezéseihez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség járul, a fenntartó egyetértése szükséges.
  3. Ezt a Nevelési programot a Nevelőtestület 2016. április 30-án elfogadta, melyet a jegyzőkönyv hitelesítői aláírásukkal igazoltak.

……………………………………                             ………………………………………

 Szenyéri Lászlóné mb. óvodavezető                                    a jegyzőkönyv hitelesítője

   

5.Ennek a Pedagógiai Programnak a többletköltségeit a Fenntartó részéről engedélyezte.

                                                        ……………………………..

                                                                  Fenntartó

 

Zalakaros, 2016. április 30.

Fel