 |
|
Gáti István: Tök Magda kalandjai
Olvasás közben érezni lehet minden egyes versszakán a kalandokat és, hogy rengeteg szeretettel íródtak. Tök Magda egy kissé túlsúlyos, folytonosan a kilóival küzdő könyvtáros. Ezek alapján akár én is lehetnék. Vagy te. Vagy bárki más. Mert ez a hölgy – hiába tök – nagyon valóságos és emberi. Tökország sok mindenben hasonlít a mi világunkhoz, itt is vannak fitneszgépek, úszóversenyek, gyorsbüfék, de még bébiszittert is fogadhatsz, hogy vigyázzon a csemetéidre.
|
|
Bálint Ágnes: A repülő dívány
Izgalmas, könnyű olvasmány Bálint Ágnes ifjúsági regénye. Te hol nyaralnál legszívesebben? Egy luxusszállodában a tengerparton? Vagy egy hegyvidéki turistaházban? Netán egy sátortábort választanál? A regény főhőse, Juli azonban ritka szerencsésnek mondhatta eddigi életét. És hogy miért? Természetesen azért, mert eddigi nyarait a keresztanyja Balaton-parti luxusvillájában töltötte, tehát rendesen el volt ez a kislány kényeztetve! Nem is csoda, ha az idei nyáron lógó orral és lázadozó szívvel készült a falusi nyaralásra apja nagynénjéhez, Lidi nénihez. Minden poros, szegényes, unalmas neki ebben az öreg falusi házban. Vagy mégsem? Egyszer csak a szomszédok verandájáról felreppen egy ódon karosszék! És lassan megváltozik minden: a fura Dedi jó pajtásnak bizonyul, Lidi néni és a folyton kísérletező Iván bácsi érdekesebbek, mint Juli hitte volna, és a mindent elcsóró Móric szarka gondoskodik arról, hogy egy perc se teljék el eseménytelenül. Olvasd el! Meglátod, nem fogsz közben unatkozni!
|
|
Fábián Janka: Búzavirág
2015-ben jelent meg a Libri Könyvkiadó gondozásában Fábián Janka történelmi, családregénye, a Búzavirág. A történet a századforduló és a 20. század első felének Magyarországára - no és egy picit az Egyesült Államok filmvilágába - kalauzolja olvasóit.
A kötet kezdetén a 19. század második felében járunk, s - ahogy a fülszöveg is előrejelzi - az Ághfay - kúria újabb nemzedékének sorsát ismerhetjük meg a regényben. A főszereplő, Pálóczy Emília történetét egészen a születésétől fogva figyelemmel követhetjük, és kísérhetjük őt útján gyakorlatilag az 1990-es évekig. A kötet rendkívül grandiózus, hiszen annak ellenére, hogy konkrétan csupán egy élettörténetet vezet végig, térben és időben hatalmas távolságokat tesz meg. Mindezekkel együtt az apró finomságok ragadják meg leginkább a figyelmet. Találkozhatunk a regényben, olyan utalásokkal is, melyek egyetlen félmondattal bemutatják a kor aktualitásait, pl:, hogy a 19. század legvégén, Hugonnai Vilma nyomán vált lehetségessé, hogy a nők orvosként praktizálhassanak, de a 20. századi eseményekre is találhatunk hasonló "fontos félmondatokat", melyekre - ha felfigyelünk - még nagyobb olvasói élménnyel gazdagodhatunk, és még inkább rájöhetünk: a 19-20. század közti váltás csaknem felfoghatatlan. A 19. századi etikett, a békés gyermekkor az évek múlásával áttér a csatatérre, nem csupán a lázadó korszakot, hanem a nagy háború kitörését tekintve is. A háború mindent felforgat, már semmi nem tér vissza a korábbi kerékvágásba. A történet külön színfoltja a filmtörténeti szál, mely még szélesebb perspektívát ad az élettörténet elbeszélésének. Bepillantást nyerhetünk a némafilmek, a hangosfilmek és az amerikai bulvár világába is - ami bizony, többnyire nem csupa móka és kacagás.
|
|
Steve Biddulph: Hogyan neveljük a lányokat?
Steve Biddulph könyvében a nevelés szempontjából vizsgálja a nemek közti különbségeket. Kimondja: a lányok igenis mások. Fontos, hogy a szülők, pedagógusok, pszichológusok és mindazok, akik gyerekekkel foglalkoznak, pontosan tisztában legyenek ezekkel a különbségekkel, illetve mindazokkal a szükségletekkel, melyek kielégítése elengedhetetlen ahhoz, hogy gyengéd, mégis erős nőket neveljünk. A szerző klinikai tapasztalatai szerint az elmúlt 10 évben a lánygyermekeket körülvevő szociokulturális környezet olyan változásokon ment keresztül, melyek negatív eredménye az egyre több és egyre fiatalabb korban szakember segítségére szoruló lány. Steve Biddulph tanácsait követve szerencsére bárki sikert érhet el a nevelésben, ha valóban megfontolja mindazt, ami a mai kor speciálisan a lányokra váró kihívásaiból adódóan feltétlenül figyelemre és kezelésre szorul.
|
|
Lénárt Krisztina: Kincsesládám játékai
Ebben a könyvben olyan játékok találhatók, melyeket közösen élhetünk át, együtt rajzolhatunk, alkothatunk, verselhetünk, vagy éppen labdázhatunk, zenélhetünk. Gyermekeink a játékok közben átélhetik a szeretetteljes ráhangolódásunkat, az érzelmi elfogadást, a bizalmat. A játékokat, a játékokkal vagy éppen mozgással kísért verseket a 2-5 év körüli apróságoknak ajánljuk. A feladatok eszközt adnak a szülők és az óvodapedagógusok számára, hogy a gyermekek képességeit figyelemmel kísérhessék, fejlődésüket segíthessék kibontakozni, és együtt örülhessenek a mozgás, a ritmusérzék, az érzékelés, az észlelés, az emlékezet, a gondolkodás, a beszéd, vagy éppen az érzelmek és társas kapcsolatok terén történő fejlődésének.
|
>
>