 |
| |
| Nemes Nagy Ágnes – Szökőkút |
|
Kevés ismert női költővel dicsekedhet a magyar irodalom, Nemes Nagy Ágnes azonban prominens helyet vívott ki magának műveivel, leginkább a gyermekverseiről ismerik (pl.: Bors néni, Gondolj rám virág). Nemzedékek nőttek fel ezeken, melyek közül Halász Judit meg is zenésített párat (Akácfa, Jön a kutya, Égi fagylalt stb.). A költőnő születésének 95. évfordulójára ajánljuk a Szökőkút című verses gyűjteményét.
Nemes Nagy Ágnes versei megújították a magyar gyermekköltészetet. Lírája a realitásból építkezik, s ezt tölti meg a gyermeki képzeletvilág ezer fényével. Lágyság, derű, vidáman csillogó irónia jellemzi verseit. A Szökőkút Nemes Nagy Ágnes egész gyerekköltészetét felöleli. Tartalmazza a Lila fecske, a Mennyi minden és a Bors néni könyve anyagát. A könyvet Pásztor Gábor színes illusztrációi díszítik, kivételes művészi erővel szuggerálva a költő varázslatos világát.
|
| Mentovics Éva – Hónapról hónapra: versek, verses mesék évszakokról, állatokról, ünnepekről, népszokásokról |
A kötetben olvasható versek, verses mesék az óvodás és kisiskolás korosztály számára íródtak, ám a felnőttek számára is tartogatnak kedves meglepetéseket az évszakok, a jeles napok, az ünnepek, a család, a szeretet, a barátság erejéről és fontosságáról. Mentovics Éva művei hónapról hónapra időszerű élethelyzetekről, érzésekről, érzelmekről szólnak. A verses kalendáriumot Eszes Hajnal hangulatos illusztrációi teszik teljessé.
|
| Mikszáth Kálmán – Akli Miklós |
|
A regény szereplői nem kitalált személyek, hanem Ferenc császár idejében valóban élt emberek, és valóságos történelmi háttere van az eseményeknek. Az 1800-as évek elején játszódik a bécsi udvarban. Napóleon éppen meg akarja hódítani Európát és közben Ferenc császárral is kötekedik. Az időnként depresszióra hajlamos uralkodónak a bajor király engedi át Akli Miklóst, hogy udvari szórakoztatója legyen. A császár bizalmasa lett, sok mindenben kikérte a tanácsát és hallgatott rá, jobban, mint a politikusaira.
Volt a császárnak két fogadott gyermeke, a Kovács ezredes gyermekei. Akli Miklósra bízta, hogy az ő mulattatása mellett még viselje gondját a gyerekeknek is. Ilonka egy bécsi leánynevelő intézetbe került, Gyurinak katonai pályát szánt a császár. Ahogy cseperedtek a gyerekek Ilonkából, vagy ahogyan társnői nevezték: a kis Búzavirágból bájos ifjú hölgy lett és Aklival egymásba szerettek. Közben Napóleonnal kapcsolatban is fordultak az események, a császár neki ígérte feleségül lányát, Mária Lujzát. Akli és Kovács Ilonka szerelmének útjába még egy akadály állt: a magyar nemes Szepessy is beleszeretett a lányba és úgy döntött, hogy elrabolja, mondván az ő apja, nagyapja, dédapja és még az ükapja is rabolta a feleségét. Kiszabadulása után ezt az akadályt is le kellett Aklinak győznie. Ám a furfang, amit kiagyalt megint csak balul sült el, mert már a boldogító igen kimondásánál tartottak, amikor a bosszúálló Szepessy lelőtte Aklit. De természetesen minden jó, ha a vége jó, egymásé lehettek a szerelmesek és Akli még egy falut is kapott Ugocsa megyében, amelynek a neve Akli, hozzá még nemesi cím is járt.
Egy nagyon jó szórakoztató történet a 170 éve született Mikszáthtól. Természetesen Mikszáth Kálmán csipkelődő humora egyértelműen kitűnik a regényből ettől függetlenül a szereplők, bármilyen rendűek, rangúak legyenek, szimpatikusak. Aki mostanában Mikszáthot akar olvasni feltétlenül, válassza Akli Miklós és Kovács Ilonka romantikus, mulattató történetét.
|
| Leslie L. Lawrence – Nebet Het, a halottak úrnője |
|
„Megfordultam, és lassú nyugodt futással elindultam a sikátor másik vége felé. Egészen addig futottam, amíg hangos puffanással le nem hullott valami az orrom elé az útra. Éreztem, hogy nyilall az oldalam, mintha ki tudja, hány mérföldet szaladtam volna. Megtorpantam, és lenéztem a lábam elé. Fekete, négyszögletes valami hevert előttem a porban; nagyjából akkora, mint egy macska. Lehajoltam, és futólag végigpillantottam rajta. Pólya, tekercsek, vicsorgó fogak, tátott száj, szőrtelen fej. Egy macskamúmia vigyorgott rám a holdfényben.
Lihegve kiegyenesedtem, és a sikátor vége felé lestem. Két karcsú, fehérruhás alak közeledett felém; kezükben papiruszból font kötél, hurokkal a végén. Villámsebesen fordítottam hátra a fejem. A másik irányból is két fehérruhás tartott felém a kötélhurokkal. Mögöttük ott lebegett, félig a levegőben a fehér asszony: Nebet Het istennő."
|
>
>